Beliczay Gyula: Az Esztergom Kir. Városi önkéntes tűzoltóegylet huszonöt éves története (1894)

6 szakavatott munkaerő és gyakorlati eszközök segélyé­vel könnyű szerrel megmenthetők lettek volna. Lelkünk elborul ha megtudjuk, hogy hányán jut­nak ily borzasztó alkalmakkor néhány pillanat alatt kol­dus botra, a kik azelőtt teljes jó létnek örvendtek, és hányán lesznek munkaképtelen nyomorékokká, a kik előbb a társadalomnak és az államnak hasznos és tevé­keny tényezői voltak. De nemcsak az egyesek károsodnak vagyonuk elpusztulása által, hanem közvetve az államok is érzé­keny veszteséget szenvednek, mert minden tönkre ment vagyon, egyszersmind államfentartó eszközt is képez­vén, igen gyakran az adóalap elpusztulása, az államház­tartásban is nagy zavaroknak lehet előidézője. Ezeknek figyelembe vétele mellett méltán megér­demlik a tűzoltó eszme megtestesítői: a tűzoltó egyletek nemcsak a közfigyelmet, a méltó és teljes mérvbeni el­ismerést, hanem e mellett még jogos igényt is tarthat­nak a nagyközönség erkölcsi és megfelelő anyagi támo­gatására is, mert midőn önként vállalt hivatásukban eljárnak, nem annyira kötelességet teljesítenek, mint in­kább emberbaráti szeretetükből kifolyó nemes jó indu­latuknak adnak kifejezést az állam és embertársaik jól felfogott érdekében. De a tűzoltó egyletek gyakorlati alkalmazhatósá­guknál és az emberbaráti nemes jó indulatukból folyó szolgálati készségüknél fogva, nemcsak egyedül a tűz­oltás körül, de még számtalan más egyébb esetekben is hasznos és tevékeny tényezőkként szerepelnek a társadalmi életben. Nem szándékozunk itt minden egyes esetet felso­rolni, a melyekben a tűzoltóság hathatóan közreműködik és közreműködhetik; mert ez egyrészt a jelen mű ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom