Beliczay Gyula: Az Esztergom Kir. Városi önkéntes tűzoltóegylet huszonöt éves története (1894)
25 szükséges ügyességet és ismereteket minél nagyobb mérvben megszerezhessék. E végből hetenként kétszer szakosztály, — vasár- és ünnepnapokon pedig együttes csapat gyakorlatok tartattak a saskertben felállított mászóházon. E mellett a főparancsnok a hasznost a kellemessel összekapcsolni óhajtván s a tagok önművelődésére is súlyt fektetvén, részint a már beiratkozott, részint pedig ajánlkozott fiatalabb iparosokból, dal és műkedvelői osztályokat alakított, melyek az ő személyes vezetése alatt állottak. Ekkor határoztatott el, hogy az egylet részére egy díszes zászló fog beszereztetni. Nehogy azonban annak beszerzési költségei, az egylet pénztárát tetemesebben terheljék, a műkedvelői osztály vállalkozott arra, hogy szinielőadásokat fog tartani, a melyeknek jövedelmei a zászló költségeire for- ditathatnak. Ezen ajánlat az egylet által köszönettel fogadtatván, előadás tárgyául a „Vénbakancsos és fia a huszár“ czimü eredeti népszínmű választatott ki, a mely az 1875. évi február hó 2-án az akkori lövelde nagytermében felállítva volt katholikus legényegyleti színpadon, dicséretet és tapsokat aratott buzgalommal és ügyes játékkal, nagyszámú előkelő közönség előtt, következő tagok közreműködésével— kik méltán megérdemlik, hogy neveik ezen műben megörökitessenek, — elő is adatott. A történeti hűség megőrzése végett ide igtatjuk magát az akkor megjelent szinlapot, a mely egyszersmind a szerep beosztásokat és az előadásban részt vett műkedvelők névsorát is tartalmazza :
