Beliczay Gyula: Az Esztergom Kir. Városi önkéntes tűzoltóegylet huszonöt éves története (1894)

14

És midőn az egylet ily lelkesülten, részint az eszme magasztossága, részint pedig az újdonság ingere által is ösztönöztetve, a város külömböző állású és foglalkozású polgáraiból, 134 működő taggal és 64 fogattulajdonossal — a kik tűzvész esetén vízszállításra kötelezték magukat — végleg megalakult s a további fejlesztés nagy munkájához fogott: a vezetőség kebelében kitört egyenetlenségek folytán, Lieb Mátyás az 1870. évi május hó 15-én tartott választmányi ülésben, a főparancsnokságról lemondott, s helyébe az ez évi július hó 17-én megtartott rendkívüli közgyűlés alkalmával

1870—1874.

Schvvarcz József választatott meg az egylet főparancsnokává, a ki tekintélyes polgár és városi befolyásos képviselő is lévén, csakhamar kieszközölte a város képviselő testületénél, hogy a Bárányvendéglőben tűzőrta- nyául több helyiség átengedtetett s ezenkívül 6 fizetéses tűzőr és Dógossy Lajos személyében egy tűzbiztos is bocsáttatott az egylet rendelkezésére.

Midőn ekként a tűzoltói teendők elvégzésére szükséges munkaerők meg voltak, a főparancsnok intézkedett az iránt is, hogy a tűzoltáshoz szükséges, s még hiányzó eszközök és egyéni felszerelvények miharabb beszereztessenek.

E végből Vezér Jánost, és még több egyleti tagot maga mellé vevén, Bécsbe felment Knauszt Villiam gép- és tűzoltószergyároshoz s ott a szükséges tűzoltó eszközöket megrendelte s részben megvásárolta.

Ezen időben szereztettek be általa a tűzoltó eszközöknek máig is meglevő, számot tevő nagy része, nevezetesen a 2-ik számú szivattyú, sok tömlővel, a