Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)
BEFEJEZÉS 93 melyet az oltártól jobbra a falba illesztetett. De honnét bozta? azt volt udvari papjai se tudják biztosan; úgy vélik: Olaszországból. Midőn kegyes volt nekem, ki sétáin számtalanszor kisérém, megmutatni ez új szerzeményét és eredetéről tudakozódtam, szokott tréfás modorában csak annyit felelt: Van annak, aki meg nem issza ! Visszatérve a szentistváni prépostok sorozatához, az Esztergámban újból elhelyezkedett kanonokok közt Dezséri Bélilc Józsefet találjuk, ki 1820. október 5-től fogva viselte a nevezett préposti méltóságot. 1809-ben lett esztergami kanonok, 1818-ban barsi főesperes és csak aztán szentistváni prépost, mely sorrendből ismét azon következtetést vonjuk, hogy a préposti címek és javadalmak immár meghatározott rendben származtak át kanonokról kanonokra, csakúgy mint jelenben, Bélik 1847. februárius 13-án Szepeshelyt mint szepesi püspök halt meg 90 éves korában. Utóda az esztergami születésű Kollár István, papi pályáját mint Esztergám királyi városi káplán kezdette. 1815-én igtatták be a káptalanba, 1820-ban lett honti főesperes és Rudnay prímás oldalkanonoka, 1823-ban szentistváni prépost, végül 1840-ben nagyprépost. Meghalt 1844. július 12-én. Követte őt a tudománykedvelő Palkovics György, kit 1825. március 24-én igtattak be a szentistváni prépostságba. Meghalt 1838. januárius 21-én és eltemettetett a szent István kápolnája alá, melynek építéséhez tetemes összeggel járult. A következő prépost : Miskolczy Márton, e szentéletü férfiú Galgócon 1763. november 9-én született. Mint körösi káplán letisztázta az összes anyakönyveket. 1821-ben pozsonyi, 4825-ben esztergami kanonok, 1829-ben nyitrai főesperes, 1835. szeptember 2-án szentistváni prépost, 1836-ban kincsőrző, 1840-ben olvasó, 1841-ben fölszentelt püspök, 1845-ben nagyprépost lett. Azon házban lakott, melyben jelenleg én lakom. Itt halt meg 1848. március 13-án teljesen megvakulva, Ez állapotában azon gyönyörködött, hogy a Praefációkat még mindig csengő hangon énekelte. Végső rendelete a főtemplomban fölállítandó szent Márton oltárára tetemesb összeget hagyott, mely a főkáptalan gondozása mellett annyira fölszaporodott, hogy napjainkban szép oltárt emeltettünk szent Márton tiszteletére, kinek szobrát szent Kinga és boldog Margit mellékszobrokkal együtt Kiss György mester gyönyörűen mintázta. Nem hallgathatom el, hogy boldogult atyámnak fiatal korától fogva jóakarója, nekem jótevőm volt.
