Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)

BEFEJEZÉS 85 tamáshegyi prépostságok és társaskáptalanok jövedelmei is legnagyobbrészt bortizedből kerültek ki és mert azt hiszem, bogy e. sorok olvasói szívesen veszik, ha e prépostságokról is följegyzek egyet-mást ; álljanak itt e jegyzetben a következők : A szentgyörgymezei prépostsdgot négy kanonokból álló társaskáptalaná- val együtt — úgy vélem — Jób (1185—1203.) érsek alapította ; Henyei Lado- mér (1279—1298.) érsek annyiban megjavította, hogy a szentgyörgymezei pré- postsághoz a székesegyházi főesperességet kapcsolta : Téltgdi Csanád (1330— 1349.) érsek pedig 1337. április 23-án kelt levele erejével a szentgyörgy­mezei prépost jövedelmeit újból megállapította, társaskáptalanát újból szer­vezte, javadalmazta és a kanonokok számát nyolcra szaporította. Telegdi Csanád érsek leveléből megértjük, hogy a prépost jövedelmei valának : a bars- megyci (Aranyos-)Marót község (villa) tizede negyedével együtt, kivevén az oda­való lelkészkedő pap illetményét ; a nógrádmegyei Nándor község tizede ugyan­csak a negyeddel együtt, megint kivevén a helybeli pap járandóságát ; a komá- rommegyei perbetei nemesek tizede ; az esztergami káptalan bortizedéből, ide nem értve a káptalani falvak tizedét, kapott a szentgyörgymezei prépost egy tizedrészt, még mielőtt a nagyprépost és olvasókanonok a maga illetőségét kivette ; minthogy pedig a székesegyházi főesperesség ezen prépostsággal van egybekötve, Esztergám városa egyházi bírságai szintén a prépostot illeték ; az olaszi (Villa latina) és szepesi (de Seepsy) plébánosok együtt évenkint két budai finom ezüstmárkát fizettek a prépostnak egyházaik adója címén ; Kákát (Párkány, Esztergám vármegye) tizedének negyede' ugyancsak a szentgyörgy­mezei prépost jövedelme volt, levonván belőle a plébános illetményét ; Monnó Elefánt, Kovárc, Szerdahely, Szelezsény, Chisech (?), Bossány, Széplak és fiókegyházaik tizede negyedét a prépost kapta, jóllehet magát a tizedet a nyitrai káptalan szedő ; Gég (Geeg, ma Agyagos-puszta Komárom vármegyé­ben) ne^ű érseki puszta körül volt a prépostnak egy ekényi földje és vala­melyes rétje. Mindezek együtt és egyenkint a mondott egyház alapításától fogva a préposthoz tartoztak és tartoznak, úgymond az érsek. A prépostság négy kanonokból álló káptalanának semmi része se volt a prépost jövedelméből, hanem kapott az érseki tized hasznából mindössze nyolc márkát, továbbá a préposti szőlő (terület) termése két harmadában osz­tozkodtak a kanonokok ; a harmadik harmad a prépostot illette, amit Csanád érsek a jövőre nézve is megerősített. Az Oderákból, melyeket a hívek főleg búcsú napján az oltárra tettek, se jutott sok a kanonokoknak, minthogy kívü­lük Szent-Györgymezőn még egy lelkészt, paroehialis sacerdos, alkalmaztak, ki a lelkipásztorkodással foglalkozván, az efféle mellékjövedelemre, úgy látszik joggal, rátette kezét. Csanád érsek megbeszélvén László szentgyörgymezei préposttal és a többi székesegyházi kanonokokkal a talán már a tatárjáráskor tönkrement egyház és társaskáptalan állapotát, az eddigi javadalmazás helyett, a gömöri tizedkeriilet haszna negyedét engedte át a szentgyörgymezei káptalannak. A gömöri tized eddig, azaz Csanád érseksége előtt nem igen haladta meg a 60 márkát, most azonban Csanád érsek gondos ellenőrzése mellett csaknem 400 márkára emelkedett. Hogy pedig az ellenőrzés továbbá is foganatos legyen, megbízta az érsek a szentgyörgymezei káptalant, miszerint az érseki tized-

Next

/
Oldalképek
Tartalom