Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)
ESZTERGA.M-VÁRBELI KÁPOLNÁJA ÉS TEMPLOMA 7 letek is arra vallanak, hogy az eredeti templom változásokat szenvedett, miről azonban szabatos történeti adataink hiányzanak, kivevén azt az egyet, hogy a XIV. század végén se volt még a szent István első vértanú templomának tornya, hanem egyetlen harangja homlokzata csúcsáról -—• a pinaculo ipsius ecclesiae ■— szólott. A szent István első vértanú szóban forgó temploma tehát a mostani főszékesegyháztól éjszak felé, mintegy száz lépésnyire feküdt, de négy öllel magasabban, mint a mostani főszékesegyház szintje, melyet Barkóczy Ferenc érsek (1764—1765.) a Mária- Terézia-féle templom részére megállapított, amiért azt a dombot, melyen hajdan a Gyécse fejedelem palotája és mellette a szent István első vértanú temploma épült vala, leásatta. Máthes idézett műve két első tábláján a régi várnak és az érseki Vízivárosnak helyrajzát adja, melyen én, ki hetven év óta ismerem a vár és Víziváros minden zugát, jól eligazodom. Ezen helyrajzhoz képest a szent István vértanú temploma fekvését úgy határozom meg, hogy annak kelet-felé néző chorusa (sanctuáriuma) körülbelül ott végződött, ahol manap a papnevelőintézet hegyi kertje kezdődik, egyenes vonalban ugyancsak a papnevelőintézet és a kanonoki éj szaki házsor homlokzatával, csakhogy, mint említem, négy öllel magasabban, magasabb színvonalon feküdt a templom. Máthes a IV. táblán adja a szent István vértanú temploma részleges alaprajzát is, megjegyezvén, hogy a templom falainak szélessége nyugat felé két lábbal nagyobb volt keleti szélességénél (21. lap), amiből szabadjon arra következtetni, hogy a templom vagy átépítés, vagy hozzáépítés következtében változást szenvedett. Fönnmaradt a bolthajtásoknak, szent István vértanút ábrázoló góccá is, mely után arra lehet következtetni, hogy a templom román stílusban épült kezdetben, később gótnak lett átalakítva. Volt oldalvást alsó temploma is és mellette sírboltja, melyben Szántai Ambrus (f 1483 április 21.), Gosztonyi András (+ 1499 október 22.) és Garázda Péter (f 1507.) prépostok töredékes sírkövei találtattak. E sírkövek töredékei a főszékesegyház sírboltjában befalazva őriztetnek. Hogy mások is temetkeztek oda, arról — mint látni fogjuk — hiteles adatok tanúskodnak. Annyi tény, hogy a szent István vértanú szegényes templomát, melyet minthogy se plébániai, se káptalani, vagy szerzetesi templom nem vala, az akkori szokás szerint kápolnának hittak,
