Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)

ESZTERGAM-VÁRBELI KÁPOLNÁJA ÉS TEMPLOMA

5

lemnek, hogy szent István első vértanú tiszteletére, kinek nevére fiát megkeresztelte és mert a hívők száma is megszaporodott, immár tágasb templomot építtessen.

Ha ezen fölvétemet nem is vagyok hajlandó föltétlenül odaállítani, mert régibb adatunk nincs hozzá: állom azon állításomat, hogy azt a külön kápolnát, melyben az egyházi látogatás szintén talált fölszentelt oltárt, ugyancsak Gyécse fejedelem építtette elsősorban kedves feleségének. Hanem, hogy ebben született szent István királyunk, azt csak a kegyelet tehette hozzá; ellenben igen valószínűnek tartjuk, hogy e kápolnában keresztelte meg szent Adalbert szent Istvánt.1

Meg kell tehát különböztetnünk a szent István vértanú kápolnáját, mely a fejedelmi palotába volt bekebelezve s annak kiegészítő részét alkotta, a szent István vértanú templomától, mely a fejedelmi palota szomszédságában épült, vagy Gyécse fejedelem idejében, annak vége felé, vagy szent István uralkodása kezdetén és e templom alakult át a XIV. század végén préposti egyházzá.

Már most az a kérdés merül föl : hol állott az esztergami várban a fejedelmi palota? Az esztergami várban épült nagyobb- szerű palotáról kettőről tudunk. Az egyik a vár délnyugati magaslatán épült és a Duna felé nézett. E palota alapfalai részben most is láthatók. Ez a hely az időben a várnak legmagasabb és legszebb pontja volt,2 gyönyörű kilátással a Nyerges-Újfalutól Pilis- Marótig lekanyarodó Duna ezüst szalagjára, a kis magyar Alföldnek a Komárom felé terülő rónájára, a pilisi, esztergami, honti és párkányi hegyek festői láncolatára. Ezt a palotát — bátran állíthatjuk — Gyécse fejedelem építtette ; ide hozta feleségét, Szépasszonyt; itt rendezett be számára keresztény kápolnát szent István vértanú tiszteletére; e palotában született, serdült föl és kereszteltetett szent István király.

dam, quod Ungaris, tum temporis adhuc incredulis, primum legatos mittendo, deinde se ipsum eis presentando formam christianitatis inpressit, et populum innumerabilem, superstitionum vanitati detitum, diurnis insistens eloquiis et virtutum coruscans miraculis ab errore vie sue conuertit. (Pertz, Mon. Germ. SS. XV, 1180.)

1 Olvasd hozzá Karácsonyi János : «Szent Adalbert védelme» című értekezését, mely megjelent a Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osztálya fölolvasásai közt (55. szám.).- A jelenleg magasabb várfokot a Víziváros fölött, mely szent Tamás hegyével szemben áll, a XIV. század derekán Telegdi Csanád érsek építtette.