Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)

A jó isten kegyelme megérnem engedte, hogy az esztergami főkáptalan hatodik székét elérjem, mellyel az esztergam-vár- beli, szent István első vértanúról nevezett prépostság kapcsolatos. Érdekelvén prépostságom, összegyüjtém az adatokat, történe­tét főbb vonalaiban megirandó. Sok, főleg egyháztörténelmi tekintetben érdekesnek találtam e prépostság történetét. Ügy vélem, az olvasó is annak fogja találni, kitől, ha az öreg szerző egyszer-máskor szunyókált, vagy itt-ott megbotlott, szives elnézésért esedezem. I. A szent István első vértanú esztergam-várbeli kápolnája és temploma. Figyelemmel kisérvén az érdekes polémiát, mely Karácsonyi János és Nagy Géza közt napjainkban folyt, azon meggyőződésre jutottam, hogy Gyécse (Geyza) fejedelemnek (lehet: második) fele­sége I. Meskó lengyel herceg nővére vala, ki a keresztségben Atleid (Adelheid) nevet vett föl, míg előbb lengyelül Belekneginának, vagyis Szépasszonynak hítták. Ő keresztény nő létére férjét is a Krisztus hitére térítette. Szent István első vértanútól vett értesülése után pedig foganta és szülte a 975. évben szent István, első magyar királyt.1 1 Annales Cisterciensium in Heinrichow : Anno 971 dux Mesko baptiza- tus est. Iste Mesko habuit sororem nomine Adilheidem, quam Jesse rex Ungarie aecepit in uxorem, que cum esset Christiana, virum suum Yesse con­vertit ad fidem Christi. Ista post visionem per beatum Stephanum protomar- tirem sibi revelatam, concepit et genuit Stephanum regem Ungarie anno Domini 975. (Pertz, Mon. Germ. SS. XIX, 544.) — Az Annales Kamenzenses ugyanezt írja azzal a különbséggel, hogy Gyécse felesége nevét Atleydisnek mondja. — Olvasd hozzá Nagy Géza ily című értekezését : «Szent István vér- sége és a magyar kútforrások» a Turul 1907. és 1908. évfolyamában, ahol az összes idevonatkozó idézetek megtalálhatók. 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom