Klinda Irma: Az édes anyához. Gyermekei neveléséről. (1906)

10 lyekkel a Teremtő megáldotta, egyenesen erre a pályára jelölték ki őt, mely értelmes elmét, fenkölt gondolkozást, gyöngéd lelkü- letet, mélységesen érző szívet, önzetlen, önmagával nem törődő, hivatása teljesítésé­ben minden akadályt legyőző, minden ál­dozatra kész erős szeretetet, egész benső embert kíván. Azért tudott oly művészettel emberi lelkeket alakítani, mert magában, saját egyé­niségében hordozta hozzá az eszményt, benne kialakult és élt ez a benső ember. Lelkének egész világa természettől be­felé irányuló volt, de ennek a világnak kincseit szeretete odaadatta vele mindazok­nak, kik e kincsekre szorultak. Kedélye mélységes, lelkülete gyengéd, egyenes, egy­szerű, mely nem ismerte a tettetést és visszariadt minden közönségestől és az üres látszat keresésétől. Hitt az igazságban és ezt és csakis ezt kereste, értékelte mindenütt, élethiva­tásában is önzetlenül, utógondolat nélkül. Azért volt egyéniségének hatása oly erős, annyira tiszteletet parancsoló és sze­retetet kiváltó mindazoknál, kik munkássá­gát ismerték, vagy annak épen részesei voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom