Klinda Irma: Az édes anyához. Gyermekei neveléséről. (1906)

7

a pályán nem is, de tanítványainak ragaszkodó szeretetében és a város közönségének őszinte nagyrabecsülésében igazán magasra emelte őt.

Hogy szülővárosa leánynevelésének ügyét esetleg más téren is szolgálhassa, az 1890 91. tanév alatt szabadságot kért és megszerezte a történelmi tárgyak, valamint a torna tanítására a polgári iskolai képesítést.

Ez alapon hívták fel őt 1892. év nyarán, hogy a balassagyarmati polgári leányiskolánál megüresedett tanítónői állásra pályázzék; mi végből az iskolaszéktől működési bizonyítványt kért. Az iskolaszék 1892. évi július hó 13-án tartott ülésében foglalkozott a kérelemmel és a tanítónő munkásságát már akkor úgy értékelte, hogy távozása a város tanügyének és leánygyermekei nevelésének veszteségét jelentené. „Az iskolaszék — így szól a határozat — a kért működési bizonyítványt Kiinda Irma kisasszony igazgató-tanítónőnek állásában kifejtett minden irányú buzgó és sikeres működéséért a legteljesebb elismerés nyilvánítása mellett kiadja. Ez alkalommal egyszersmind kijelenti az iskolaszék, hogy