Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)

— 73 —

nek. A legelő javítással egyidejűleg felszaporodik a legelőn élő állatok száma is a kívánatos mennyiségig, miáltal megoldódik az a nagy feladat, hogy a hegyi, meg az immunis homok szőlő talajok, érvényesülnek az okszerű gazdálkodás keretében, amennyiben jó talajművelés és trágyázás következtében a termelés ezeken a talajokon is haszonnal jár s a parlagok helyett a magasabb jövedelem és vele együtt nagyobb adózás következikbe.

A város közlegelője 1950 kát. hold. Ebből 1700 hold a nagy legelő, amelyből fölszántatott körülbelül 100 hold, újra való begyepe- sités reményében, 250 hold pedig Öregtó név alatt szerepel a legrégibb idők óta, mint legelő terület.

Az Öregtó mindig a legértékesebb része volt a legelőnek, mivel azon a legnagyobb szárazságban is talált a legelésző állat ennivalót: mig a nagy legelőn julius hónapban már lesült a fü, igy később csak az elszáradt fűrészeket legelhette le az állat. A nagy legelőn a fü