Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)

1

— 6

25%-a egyenesadóba fizettetett, ami kitett 100 !C jöv. után . 25-— K-t az egyenesadó 30%-a fizettetett általános jövedelmi pótadóba . 7 50 „

az egyenesadónak cca 5%-a

országos betegápo’ási pótadóba 1-^5 „ az egyenesadónak cca 7°/0-a vármegyei pótadóba . . 1-75 „

az egyenesadónak cca 10%-a vármegyei útadóba .... 2’50 „ az egyenesadónak cca 100%-a városi pótadóba . . ... . 25"— „

az egyenesadónak cca lC°/0-a

városi útadóba

.......................... 2-50 „

ö

sszesen 65-50 K-t azaz a tiszta jövedelem hatvanöt

és fél százalékát, vagyis körülbelül kétharmad részét adóba fizette a kisgazda ; következésképen birtoka jövedelmének csak egyharmada maradt a saját céljaira, a családjának eltartására stb.

A háború előtti időben száz százaléknál sokkal kisebb községi adó mellett már országszerte nehéz volt a kisebb földbirtokból a megélhetés a magas munkabérek következtében, amit bizonyít azon körülmény, hogy a lelkészek, kántor- tanitók, községi jegyzők, ha a