Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)
— 24 — szokott lenni, akkor 6 — a Duna áradásaitól, a belvizektől és vadvizektől (hegyekről lefolyó) érzékeny veszteségeket szenved; végre arról sem tehet, hogy szántóföldjeinek egyötöd része a kesztölczi határtól a Dunáig terjedő erdőség mentén terül el (öreg téglaház, méhesvölgy, látóhegy, hosszuvölgy, juh szalagos, kerekberek, barátkut, vályuskut, hegymeg, hadzsi, fári, irtvány földek, barátkut alja, kerek, tói és hátulsó rét földek stb.), amelyeken az erdei vadak nagy kártételei miatt a mezőgazdasági termelés — különösen a kapás növényeknél — minden évben igen meg van nehezítve. Mindezeket szem előtt tartva, oda kell törekedni a szanálási költségvetés készítésénél, hogy az ingatlan földbirtok — beleértve a szőlőt is — csak a mostani termő erejének mérvéig legyen adóval megróva; azonfelül eszközöltessék ki a parasztság számára hosszú lejáratú 20—30—50 évre szóló olcsó törlesztéses kölcsön, hogy a
