Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)

— 22 —

trágyával ellátni és a magas napszámbérek miatt megfelelő művelésben részesíteni, a végeredmény az, hogy: úgy szőlőinek, mint szántóinak a holdankénti évi átlagtermései kicsinyek, ebbői kifolyólag a jövedelme csekély, vele együtt adóképessége is gyenge.

Az egyenesadónak harminc százalékát képező általános jövedelmi pótadó helyett behozatott a vagyon és jövedelem adó, amely az elődjének — az általános jövedelmi pótadónak — többszöröse, amit az esztergomi mezőgazdaság (szántó, szőlő, rét) a vázolt okoknál fogva már nem bir meg. Mindezekhez járult még az idén kivetett állami belső vagyis kényszerköicsön, amely pedig az uj vagyon- és jövedelem adónak volt a többszöröse, ami épen megtöltötte az esztergomi kisgazda poharát keserűséggel, mert utolsó tartalék tőkéjét is megemésztette, amire pedig szüksége lett volna egy esetlegesen bekövetkezhető ínséges évben.

A gazda réme, az ínséges