Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)

partmenti kertek, szántók, rétek és szőlők, úgy a szentgyörgymezei, mint a vízivárosi, főképen a királyi városi határban sokat szenvednek.

2. A belső talajvizek következtében : a szentgyörgymezei füzfás- kuti, a rakottyai, tói és zsellérföldek, meg a kistói és a pótlási földek ; továbbá a vízivárosi sziget, végre a királyi városi kistói, a csonkut papere, tókközi, öreg tégla* házi, méhesvölgyi, hadzsii és vályús- kuti düiők földjei.

3 A hegyekről nagyobb esőzések és hó olvadások alkalmával letóduló vizek által.

Megnehezíti még a gazdálkodást az is, hogy a földek negyven százaléka négy kilométernél távolabbra fekszik a várostól. Különösen terhes a szőlőhegyekben fekvő részek jókarban tartása, mivei a hozzájuk vezető utak az év legnagyobb felében járhatatlanok, főképen esős időjárás esetén, ami részben szülőanyja a sok parlagnak. Szintén a rossz utak és nagy távolságok miatt nagyon költséges

— 11 —