Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)
- 45 séd in privilegiata libertate ipsorum ipso3 conser- vassent, qui si ipsa sacramenta deponerent, tunc ipsi et eorum successores a solucione dicti tributi in perpetuum fierent expediti, eo modo ut nullo unquam tempore ipsi et eorum successores aliquid tributum in dicta Kamarun soluere tenerentur, séd ab ipsius solucione penitus et pro omnia, Juxta eorum privilegiatam libertatém excepti et exempti haberentur..." /10./ Fennmaradt e komáromi vámper Ítélete is, melyet ugyancsak Visegrádon hozott meg 1359» julius 3.-án Miklós országbíró. /II•/ A pozsonyiaktól való vámszedéstől Il.Zsigmond király 1389. szeptember 11.-én egy Budán kelt oklevélben ismét eltiltotta Komáromot. /12./ 1456-ban az esztergomi káptalan is megsértette a pozsonyiak kiváltságait. /13./ Ez a vámháboru, állandó civakodás a szállítani akaró és a vámszedéssel jogosan és jogtalanul élni akaró közösségek, földesurasságok között, nagyban csökkentette a Duna forgalmát, mint viziutnak pedig leszállította az értékét. A helyzet csak a XVI. századtól javult. Ettől kezdve egyre többet foglalkoztak a leírások a Dunával és mellékfolyóival és egyre pontosabb, jobb térképeket is készítettek ezekről. Sig. Betuliusnak és P.W. Rhaetumnak Nürnbergben 1683- ban illetve Ulmban 1685-ben kiadott térképei az ábrá-- zolás módját tekintve még kezdetlegesek voltak, gyakorlati értéküknél nagyobb a történeti értékük. /14./ A Duna magyarországi szakaszát 1709-ben a Müller-féle térkép tüntette fel először pontosan. /15./ Marsigli grófnak az 1747-ben megjelent "La Hongrie et le Danube" cimü atlasza talán - megyénk szempontjából - az első komoly jelentőségű kiadvány, mely a Dunával foglalkozik. Ez 31 lapon egy általános hydrografiai és több speciális térkép kíséretében ^""részlettérképen mutatja be az akkori Dunát, mint viziutat Pozsonytól Gyurgyevóig. /16./
