Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)
- 8 Ezeket az utakat egyes pontokon segédcsapatok őrizték. Sajnos ezeknek az utaknak nem maradtak meg maradványaik. Domitianust a svevus háború kényszeritette, hogy Vindo- bonától /Bécs/ keletre megerősitse a Duna vonalát. A bri- getiói tábor a XIV. és XV. légiók közös müve volt, /15./ s abból az időből származik miután a XIII. légió elhagyta a tartományt, s mielőtt pótláséra a X. gemina megérkezett. /16./ A II. század első éveiből Ószőny és Csév között kerültek elő római útjelző mérföldkövek. /17./A III. századból két mérföldkő ma is látható Komárom területén. /17/a./ Székesfehérvár vidékén, Sárpentelén, akadtak feliratok, melyek alapján feltételezhető, hogy Brigetióból ide is vezetett ut. A rómaiakat ▼ mint már ismételten szó volt róla - az utak épitésénél elsősorban stratégiai, katonai szempontok vezették és ezeket az utakat legtöbbször az útépítőjükről nevezték el. A római utakról még ma is a legjobb összefoglaló munka : Bergier: "Histoir des grands chemins de 1*empire romain. Bruxelles,1728." cimü két kötetes munkája, bennünket közelebbről érintő forrásmunka Vásárhelyi Géza "Az Aquincumból Brigetióba vezető római ut irányáról" cimü tanulmánya, mely az Archeológiái Értesitő 1892.évfolyamának 71. és következő oldalain jelent meg. - Sok támpontot ad Fröhlich Róbert "Fejérmegye a rómaiak uralma alatt" /Székesfehérvári Tört. és Rég. Évkönyv.1893. év 132. s köv.old./, továbbá Finály Gábor "Római utak a Dunán túl" /Archeológiái Ért. 1903«évf. 164.s köv.old./ cimü munkája. A rómaiak a Dunát, sőt mellékfolyóit is felhasználták mint viziutakat, mert voltak hadihajóik is, melyek a barbárok átkelésének megakadályozása céljából mozgó őrszolgálatot teljesítettek. /18./ Mindezekből világosan látjuk, hogy megyénk területét már a rómaiak uralma idején, sőt a totális meghódítást megelőzően is számos és jelentős ut szelte át.
