A szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló Esztergom-vizivárosi érseki nőnevelő-intézet értesítője az 1939-40. iskolai évről (1940)
9 amikor érdeklődésem után olvasták, igen nagy hatással volt rájuk. Mi ennek a magyarázata? A következő. Azt kértem tőlük, hogy az olvasottakat vonatkoztassák saját életükre. Azaz kérdezzék: milyen vagyok én ebből a szempontból? S ha nem vagyok megfelelő, vájjon nem volna-e kívánatos, hogy különb legyek, mint amilyen most vagyok? Tehát ilyen életrajzot nem lehet úgy olvasni, mint egy regényt, hanem magamat kell .az ilyen magasabbrendű élet áramába beállítanom. Tehát ne lássam az eseményeket csak magamon kívül, hanem önmagamba kell néznem, és a szükséghez képest önmagamat kell irányítanom. Bár Szent Erzsébet rendkívüli szigorú, komoly, kötelességtudó életet élt, a derültség iránt is volt érzéke. Szerette maga körül a vidámságot. Többször mondotta azoknak, akik a szomorú külsőt összezavarták az áhítattal: „Azt hinné az ember, hogy ön meg akarja rémíteni az Istent; ugyan ajánlja fel neki vidám szívvel, amije van.“ (52. 1.) Szalézi Szent Ferenc azt írja róla: „Néha játszott és táncolt, résztvett szórakozó társaságokban, de anélkül, hogy fogyatkozott volna ájtatossága.“ Ennek nyomán azt mondhatjuk, Szent Erzsébet szellemében is lehet táncolni, csak azt teszem hozzá, nagyon kell ügyelnünk arra, mit és hogyan játszunk, mit és hogyan táncolunk. Nézetem szerint a néger táncok méltatlanok a magyar leányokhoz. A magyar szempontból elfogadható táncokat pedig nem jazz, hanem cigány mellett kell szalonképesen táncolnunk. A derültség kérdésével kapcsolatosan idézem életrajzából a következő részt: „ ... jó cselekedeteinek tudata révén Erzsébet arcán viselte azt a derűt, amelyet a világ gyönyörűségei meg nem adnak s melyet a gonoszok nem ismernek, ahogy az egykorú krónikás mondja.“ (111. 1.) Ez az itt említett derű széppé teszi az arcot. Most felteszem a kérdést: vájjon ennek az intézetnek növendékei gondolnak-e eléggé arra, hogy az arc szépsége szempontjából a legkitűnőbb s bizonyára mindenki által elfogadott szer a lelki szépségre való törekvés. Minden csúnya gondolat, csúnya tett, minden harag és gyűlölködés bizonyos mértékig az arcot eltorzítja. Viszont minden szép gondolat, segítő cselekvés, a rokonszenvnek minden megnyilatkozása, az áldozatkészség stb. kellemes kifejezést kölcsönöznek az arcnak. Tehát nem kozmetika kell ide, hanem lelki élet. A nők életében több-kevesebb (inkább több mint kevesebb) szerepet játszik a tükör. Mit tudunk Szent Erzsébetről a tükör vonatkozásában? Szent Erzsébetnek egyszer aggodalmai voltak arra
