Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

hács előtti Magyarországon. Budapest, 1971. 42. és 75. jegyzet.) (Bálint fia Gál esztergomi éneklókanonok, majd kir. alkancellár.) További adatok (Knauz Nándor): Az esztergomi káptalan birtokaira vonatkozó okmányok tára. Esztergom, 1883.)

55. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, I. Budapest, 1966. 851.

56. Falvy, Z.-Mezey, L.: Codex Albensis. Ein Antiphonar aus den 12. Jahrhundert. Budapest, 1963.

57. Sörös Pongrác: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. I. Budapest, 1902. 34958. Mint előző jegyzet, 356.

59. Sörös Pongrác id. m. I. 522.

60. Falvy-Mezey id. m.

61. Magyar fordításuk: Geréb László: A magyar középkor költészete. Budapest, é. n. 43., 105. - Szent Imre himnuszait 1. Kosztolányi D.: Idegen költők. Budapest, 1942. 20-38.

62. A Sándor Judit szép énekszavával új életre keltett zenemű a Musica Hungarica lemeztárának műveként elsőnek törte meg középkori zenetörténetünknek- látszólagos - némaságát. (1965)

63. Fejér: Codex diplomaticus. I. 388. - Czobor Béla: Egyházi szerelvények Szent István korában. Századok, 34. (1901) 1025. - Karácsonyi János: Szent István király oklevelei. Budapest, 1891. 83. - Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. Budapest, 1938. 229-235.

64. Ráth György: Egy magyar róm. kath. Rituale a XVI. századból. Irodalomtörténeti Közlemények, V. (1895) 64-66.

65. Mezey L.: A középkori laikus mozgalmak és irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén. Budapest, 1955.

66. Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. Pest, 1854. - Bolgár Ágnes: Magyar bájoló imádságok a XV-XVI. századból. Budapest, 1934. (A kakati - párkányi- XV. századi ráolvasás már csupán helye miatt is meglepő: alig kőhajításra esik Párkány hivatalos liturgiánk középkori központjától, Esztergomtól!)

67. Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lótőt lépék... (Archaikus népi imádságok) Kaposvár, 1974. 22.

68. Pais Dezső: Árpád-és Anjou-kori mulattatóink. Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. Budapest, 195 3.-Horváth János: Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái. Budapest, 1954. - Király György: A magyar ősköltészet. Budapest, 1921.- Jakubovich Emil: Honfoglalás kori hősi énekeink elóadásformájához. Magyar Nyelv, 27. (1931) - Az udvar s a főemberek magyar beszédhasználatát Knauz Nándor dolgozta fel a Magyar Sion II. (1863., Esztergom) kötetében. Jellemző, hogy Nagy Lajos király olyannyira magyar anyanyelvű és beszédű volt: Himfi Benedek bolgár bán dunántúli birtokát, Döbrentét - a szebb hangzás végett - ó maga keresztelte el Szarvas578