Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
is. Miklós mester - herr niclas - ebben az esztendőben, úgy látszik, kemény anyagi gondokkal küzdött: huszonöt forint kölcsönt kért és kapott a budai mészárosok céhétől.'0’ A budai főtemplom zenei szerepe a most ismertetettnél (s az ismertnél) jóval jelentősebb lehetett. Tudjuk, hogy papságának száma a harmincat is elérte;104 ehhez járult még az iskolások kórusa. Bizonyára nem volt kevésbé jelentékeny Pest város zenei műveltsége sem. A pesti - sok énekes deákot nevelő — oskolának 1516-ig Gönczi Melczer András volt a rektora. Gönczi Melczer Szatmári György érseknek volt neveltje; az érsek a krakkói egyetemen taníttatta őt. Amikor Gönczi 1516-ban Pestről Kassára ment, s ott az iskola rektora, egyben pedig a város jegyzője lett, a pestiek felettébb sajnálták, hogy elengedték.10’ (Gönczi Melczer kevésbé bánhatta a cserét! Kassán megbecsülték, s 1535 -ben a város főbírája lett.) Az iskolások énekoktatásának, a rekordálásoknak az a nagy művelődéstörténeti jelentősége, hogy ezek a diákok hordozói lettek az iskolákban elsajátított muzikális műveltségnek. Ezek az énekes diákok, akiket megtalálunk Budán és Selmecbányán, Pozsonyban és Bártfán, Késmárkon, Gyulán1“6 s az országnak minden, itt elő nem sorolt iskolás városában, hazatérve, az ország minden részében szétszéledtek. Az ország keleti végpontjain - Kolozsvárott, Brassóban - éppen úgy megtaláljuk őket, mint hazánk hajdani nyugati kapujában, Pozsonyban. Kolozsvárott 1414-ben jegyezték fel, hogy a város miséin a diákság szolgáltatta az éneket. 1419-ben Pozsonyban írják azt, hogy a Szent Lőrincről nevezett plébániatemplomban a reggeli mise kórusát az énekes deákok négy szólamban éneklik.107 Ám ezzel lassan egy olyan korszakhoz érkezünk, amikor az 27
