Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

műveltségváltás színhelyét! A regösök, énekmondók - sámánok- ellen hozott Szent István-i represszáliákat ugyanaz a szándék vezeti, mint a Koppány és hívei ellen 998-ban hozott elrettentő ítéleteket! Nem véletlen tehát, hogy a sámánság pusztulásával kapcsolatban az esztergomi Szent Lázár-rendet emlegetik! De az sem, hogy a négyfelé vágott Koppány tetemének egyik negye­dét éppen Szent István fészkének, Esztergomnak városkapujára függesztették fel.5’ Okkal fűződik e városhoz - mint olvashattuk — Adalbert püspök bálványdöntése is. A pogány és keresztény műveltség stíluselemei a XI-XII. századi Esztergomban még együtt élnek. Ennek egyes régészeti felismeréseire is hivatkozhatom; magam akadtam azoknak ar­cheológiái bizonyítékaira.60 Ezekhez a meglepő régészeti emlé­kekhez tartozik az az emberfejes sámánsíp, amely Tatán került felszínre, és ma az ottani múzeum féltve őrzött darabja. Nagyboldog asszony ­ÉS AZ ELSŐ KERESZTÉNY KANTILÉNÁK De alig telik el egy évtized Adalbert püspöknek esztergomi bálványdöntése után, ugyané város hegyén István király felépít­teti körkápolnás palotáját.6' És ugyanezzel egy időben - talán éppen amaz idólum helyén - megkezdik a Nagyboldogasszony­nak és Szent Adalbert püspök vértanúnak szentelt XI. századi bazilika építését. És nem megkapó-e az, hogy az István király építette esztergo­mi bazilikának, a Széptemplomnak védőszentje az a Nagyboldog- ass^ony, akiben Kálmány Lajos éppen pogány kori hitvilágunk­nak központi alakját sejtette meg.6i 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom