Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

musice peri tum, qui chorum ecclesie Varadiensis regit ac certos pueros in- struit, apud se retinere et eidem unum beneficium sine cura c.onferre valet.” ([Vitéz] János váradi püspök a Gallicusnak mondott Pétert, a Jeruzsálemi Szent János ispotályos rend tagját, aki a zene művészetében járatos, s aki a váradi kart vezeti, és bizonyos fiúkat tanít, magánál tarthassa, és egy gondtalan javadalommal ellássa.) Lukcsis Pál: XV. századi pápák oklevelei. II. 296. - Bunyitay V.: A nagyváradi püspökség története. I. 288. - Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I. Budapest, 1966. 688.

120. Nagy Iván-Báró Nyáry Albert: Diplomáciai emlékek Mátyás király korából.

III. Budapest, 1877. 390.

121. Tóth Szabó Pál: Szatmári János prímás (1457-1524). Budapest, 1906. 217.

122. Énekes nőről - az apácákon kívül - hamarjában csak a világi énekesek közt találunk adatokat. így például Jagelló Zsigmond budai aulájában ismételten megfordulnak népi - rusticus - énekesek táncos lánnyal és énekes asszonynyal.

123. Egy ilyen karvezetői pálcát mutat be a XVI. században Rodericus Zamoren- sis Spiegel c. műve. - A nagy énekeskönyvekre jellemző: az Esztergomban őrzött II. Ulászló Graduale mérete, a könyv csukott állapotában: 0,8 x 1,2 m.

124. Héron és Vitruvius orgonaleírását 1. Nagy Lajos: Az aquincumi orgona. Budapest, 1934. - Szigeti Kilián: A középkori orgona. Magyar Zene, 1974. 2. sz. 186-187.

125. Nagy Lajos: Az aquincumi orgona. Budapest, 1934. Nagy Lajos-Tompa Ferenc: Budapest az ókorban. I. Budapest, 1932. 557., 575. - Kaba Melinda: Az aquincumi orgona. Budapest, 1965. - Szigeti Kilián: Az aquincumi orgona zenei problémái. Magyar Zene, 1969. 2. sz. 170—179.

126. Haraszti Emil cikke, Mátyás király Emlékkönyv, Budapest, 1940. I. 321.

127. J. Höfer-K. Rahner: Lexikon für Theologie und Kirche, 7. Freiburg. 1962. 1226-1227.

128. Hydraulisnak nevezi Bonfini is Mátyás budavári orgonáját.

129. A nagyméretű, beépített templomi orgonákat már a középkor megkülönbözteti a kicsiny szobaorgonáktól. A nagyok: organica instrumenta quorum est maioribus in basilicis usus. A kicsinyek a szobaorgonák: . . . quibus utuntur privatis locis. (Az orgona hangszereknek nagyobbjait a bazilikákban, a kisebbeket magánhelyeken használják. A meghatározás egy XV. századi itáliai orgonatraktátusból való. Idézi Szigeti id. m. 194.)

130. Megint másfajta hangszer a németül Hackbrettnek nevezett cimbalom. Erről 1. Archeológiái Értesítő, 4. (1870) 45.

131. Egy XVI. századi pozitívumot a bajmóci (Bojnice, Okres Priviedza, Szlovákia) várban, egy XVII. századi pozitívot pedig a Koháry-Koburgok hajdani hontszentantali (Antol, Okres 2iar na Hronom, Szlovákia) kastélyában őriznek. -Otmar Gergelyi-Karol Wurm: Pamiatkové organy na üzemi stredného

382