Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

gában - csupán 250 munkanapunk marad. A diákok - hat hónapra méretezett- tanévére: 180 nap, az ünnepek arányos levonásával (114 ünnep/2): 123 munka-, ill. tanulási nap. Ha a hét két napját - szombatot, pénteket - csakis zenetanulásra és korrepetícióra fordították, akkor egy féléves tanévben - huszonhat hétnek két napján - 50-5 2 napot, majdnem a tanulás felét fordították zenetanulásra.

37. Ünnepeinkről 1. Szabó István: A középkori magyar falu. Budapest, 1969. 232. - Dobszay id. m. 217-220.

38. Szombathelyi Boldog Pálról Gyéressy Ágoston Béla nagy pálos monográfiájának 15 5-157. lapján emlékezik meg. (A rendi székhely - Budaszentlőrinc- 1526-ig.) Kézirat az MTA Művészettörténeti Intézetében. A rendtörténet úgy tudja: Tamás „inkább példájával, mint tanításával vonzott sokakat a tökéletességre. Otthonos volt a hét szabad művészetekben éppen úgy, mint a szent könyvek ismeretében. Nagyon éles elméjű volt. Igen szerette a könyveket forgatni; nem csak mohón olvasta őket, hanem maga is írt egyet: »A könyvek olvasásának mohóságáról«. Másik munkáját szép képek díszítették.”

39. Budán a középkorban egyébként - nem számítva a domonkosok főiskoláját s különféle rövid életű egyetemi-főiskolai stúdiumokat - hét, Pest városában két iskola volt.

40. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban. - A XIV. századi Visegrád (bencés?) iskolájában - amelynek hallgatója 1363-ban az egyik Kállai volt- nyilván a teljes septem artes oktatására sor került. 4

41. Nem veszít zenetörténeti vonatkozásából akkor sem, ha - mint egyesek gondolják - Kállai nem Boethiusra, hanem arra az ál-Boethiusra céloz, akinek görög és római anekdotagyűjteménye voltaképpen a XIII. századi párizsi diákéletnek és tanításnak persziflázsa volt; egy Konrád nevezetű XII. századi klerikus irománya. (Dercsényi D.: Nagy Lajos király kora. Budapest, é. n.

61.) Bizonyos, hogy Kállai - nagynénjétől - az igazi Boethiusra kért pénzt, még akkor is, ha a „nem ajánlott” pseudo-Boethiusra volt kíváncsi.

42. „Officium cantoris.” - . .clericos chorum frequentantes instruet ad artem

musicam et peritiam cantandi in officio divino, quamvis hoc per succentorem consveverit exerceri ex ordinatione et commissione cantoris.” (Az éneklőkanonok tiszte.) (.. .oktassa a kórus klerikusait a muzsika művészetére és az istentisztelet énekeiben való járatosságra, és ezt a szukcentor [az éneklőkanonok helyettese] szokta gyakorolni, az éneklőkanonok parancsára és megbízásából.)

43. Rajeczky Benjámin: Több szólamú zenénk emlékei a XV. század első feléből. Vargyas Lajos (szerk.): Népzene és zenetörténet. I. Budapest. 63-109.

44. Bartha Dénes: Szálkái érsek zenei jegyzetei monostoriskolás diák korából. Budapest, 1934. - A pálosok 1520. évi konstitűciójáról Mezey L. id. kézirata, 425.

45. E fejezet részlettémái után az alábbi munkákban kutathat tovább az érdeklődő:

376