Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

szólamok egyenrangúsítására törekszik. - Mátyás Emlékkönyv, II. Budapest, 1940. 304-306.

6. Mezey L.: Deákság és Európa. Tanulmányok irodalmi műveltségünk eredetének kérdéséhez. Budapest, 1967. (Kézirat a MTA Kézirattárában, 21.)

III. EGYHÁZI MUZSIKA (MUSICA SACRA)

1. „.. .ut computum, grammaticam per singula monasteria, vei episcopia discant. .psalmos, notas, cantum discant; séd et libros catholicos bene

emandatos habeant...”

2. „.. .ut omnes episcopi artes literarum in suis ecclesiis docere faciant.. .”

3. „.. .ut per unamquamque Ecclesiam cathedralem Magistro, qui clericos eius- dem Ecclesiae et scolares pauperes gratis doceat, competens aliquod benefici- um assignaretur, quo docentis necessitas sublevetur, et discentibus via pateat ad doctrinam. .

(. . . hogy minden katedrális egyház a tanítómesternek, aki ennek az egyháznak klérusait és a szegény tanulókat ingyen tanítja, bizonyos javadalmat biztosítson, hogy a tanító helyzetét könnyítse, s a tanulónak a tudomány felé vezető útját egyengesse. ..)

4. „.. .si quis alterius servum aut servientem talem, qui domino suo sive ipsius voluntate alienari non potest, vei quemlibet de civili populo literas docuerit, seu clericum fecerit, absque conscientia et concessione domini sui, ipsum redimat, et insuper quinquaginta pensas persolvat.” Vass József: Hazai és külföldi iskolázás az Árpád-korszak alatt. Pest, 1862. 32—50. - Balics Lajos: A r. k. egyház története Magyarországban. I. (Budapest, 1885) 457, 789.

5. Kollányi F.: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. XLIX.

6. Szent Gellért püspök (f 1046) legendájának eredeti szövege nem maradt fenn. A kisebb legendát a XII. században, a bővebbet — a nagy legendát -a XIV. században szerkesztették. Győrffy Gy.: Budapest története az Árpádkorban. Budapest története, I. Budapest, 1973. 268-269.-Vö. Horváth János: A Gellért-legendák forrásértéke. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közi. 13. (1958) 41. - Szent Gellért legendája. 12. fejezet. Ford. Szabó Károly. - Balics L. id. m. I. (1885) 455. - Borovszky S.: Csanád vármegye története. I. Budapest, 1896. 25-27.

7. Fehérvár iskolái „tunc solempnes erant”.

8. „. . .mitte et adduc magistrum, sive lectorem, sive cantorem. . . misit ergo episcopus fratrem Maurum ad salutandum regem, precipiens ei, ut eciam scolas ingrederetur, que tunc in Álba solempnes erant, ut ipsi scolaribus doctorem seu informatorem inveniret et adduceret.” SSRH, II. 495. (Küldd és vezesd a tanítót vagy az olvasókanonokot.) (.. .küldte tehát a püspök [ti. Szent Gellért] Maurus testvért a király üdvözlésére, s megparancsolta

373