Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

1. A zenét magasztaló mondat a XIV. század végén írt De quatuor principalibus musicae c. zeneelméleti műből ered. A zeneelméleti művet jó ideig Simon Tunstede (1330-1369) brit teológus művének tulajdonították. Helytelenül.

2. Horusitzky Zoltán: Eine Knochenflöte aus der Höhle von Istállóskő. Acta Archaeologica, 5. (1955) 133.

3. A kürt a Keszthelyi Balatoni Muzeum állandó kiállításán került bemutatásra. - Vezető a Keszthelyi Balatoni Múzeum állandó kiállításához. (Szerk.: Sági Károly.) Budapest, 1969. 32-33. lap, 16—17. kép.

Keszthelyen a múzeum kiállításrendezői a fenékpusztai csigakürt mellett bemutattak egy modern csigakürtöt is. Ezt - különleges hangja miatt - a vadászok szarvascsalogatásra használják.

4. Tompa F.: Budapest őskora. Tanulmányok Budapest múltjából, IV. (1936) 8-9.

5. Magyar Nemzeti Múzeum 22 (1905) 26. sz.

6. A Magyar Nemzeti Múzeum földszinti előcsarnokában kiállított műtárgy. Ugyanitt táncos alak, sztélén, felirat nélkül.

7. Nagy Lajos: Az aquincumi orgona. Budapest, 1934. Nagy Lajos-Tompa Ferenc: Budapest az ókorban. I. Budapest, 1942. 557., 575.

Kaba Melinda: Az aquincumi orgona. Budapest, 1965. Szigeti Kilián: Die ungelösten Probleme der römischen Orgel von Aquincum. Studia musicologi- ca, 15. (1971) J-I3Szigeti Kilián: Az aquincumi orgona zenei problémái. Magyar Zene, 1972. 2. sz. 170-177.

Az orgona első rekonstrukcióját dr. Kalmár János gépészmérnök, a kiváló technikatörténész végezte el.

8. Szigeti Kilián: Az aquincumi orgona zenei problémái. Magyar Zene, 1972. 2. sz. 170-177.

I. PANNÓNIÁI HAGYATÉK - MAGYAR HOZOMÁNY

363