Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

- levele. Ebben azt írja: . .itt én nálam két gyermek vagyon, kiket Szondy Györgytől vettem el. Egyiknek neve Libárdy, és a másiknak a neve Sebestyén...”

A levelet Chadim abból az alkalomból írta, hogy hírét vette: Szulejmán bégnek Kászon nevű kedvelt török emberét elfogták a magyarok.

Hogy azután Libárdy és Sebestyén fogolycsere tárgya lett-e, nem tudjuk. Tény, hogy tíz esztendővel később, 1564-ben Kassán nemcsak Tinódi Lantos Sebestyén „szörzi” vitézi versezeteit, de él ott egy másik Sebestyén nevű muzsikus is. Ez a Sebestyén, a kassai őrség lantosa, szintén hadi sorban eszi a „császár kenyerét”.8

Erdély'-' - és muzsikás fejedelmei

Kulturális központjaink a XVI. század derekára mind a Dunán túl, mind Erdélyben, mind pedig a Felvidéken kikristályosodnak.

1544-ben jegyzik fel, hogy az özvegv Izabella királyné vígan farsangol Lippa várában. Még Fráter György - a hajdani huszártiszt-sem vonja ki magát a táncból. A legjelesebb cigány hegedűsök húzzák Lippán a talpalávalót. Ezek - írják Lippáról Bécs- be-nem ujjaikkal pengetik a húrokat, hanem faverőkkel verik, és torkuk szakadtából énekelnek hozzá. ..

Ezzel, Izabella királynénak lippai udvarával alakul ki Mohács utáni művelődésünknek - s zenei műveltségünknek - erdélyi fellegvára. Erdélyben az ifjú János Zsigmond, a „muzsikáló fejedelem” s a Báthoriak, Bethlen Gábor, Apafi Mihály, a Felvidéken a Rákócziak, Thökölyek, Forgáchok, Révayak meg a

348