Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

nak szerepük van az asztalnál is. A nádori lakomák egyes fogásaihoz ők játsszák el a fogás-nótákat. Ilyen volt - német szóval - a Saurkraut-sonat, a Hus-sonat, a Petzina- oder Pechinna-so- nat... A trombitások tiszte volt az is, hogy minden egyes serleg ürítésekor affajta hörpintő tust húzzanak.

KÖZÉPKORI VÁROSAINK ZENÉSZEI - VÁROSI NÉPZENÉSZEK

VÁNDORZENÉSZEK - SÍPOSOK,

HEGEDŰSÖK, KOMÉDIÁSOK

A jokulátor, a zsonglőr Európa-szerte kívül állt a középkori alkotmány sáncain. Zömük ott vegetált a társadalom perifériáin.

Árnvékemberek csupán, mint majd látjuk. Afféle fordított Schlemilek. Nekik nincs testük, csupán árnyékuk van.

Nálunk a mi regöseinket, igriceinket az általános európai meg- bélyegzettségen túl - legalábbis a Szent Istvánnál kezdődő államéletünk hajnalán-még holmi ideológiai okú boszorkányüldözés is sújtotta.

így hát a magyarországi középkori vándorzenészt - hivatalosan - két okon üldözték. Üldözte a XI. század óta a királyi hatalom mint a sámán vallás utolsó magasztalóit. S üldözi az egyház - ezer és egy „morális” okon. Az egyház szemében ők az Antikrisztus papjai, a herézis és a bűn terjesztői.“4

Ám minden tilalom, vagy legalábbis a tilalmak zöme, csupán azt árulja el: mit is űznek-gyakorolnak, mit kedvelnek az emberek?

A középkori európai zenetörténetnek ez a fejezete a zenei tilalmak története !

3*5