Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Amikor 1273-ban a Zalában levő Igriciről esik szó, szomszédai közt megemlítenek egy magister Chyntolon-1 is.” E nevek művelődéstörténeti jelentésével eddig nem foglalkoztak.

1292-ben III. Endre király a zalai Igricibe való jokulátorainak földjét Doroszló mesternek, a Rumyak ősének adja.54 Eszerint a XIII. század végén - amikor a királyi szolgáltatónépek rendszere a jobbágyság s nemesség megszervezésekor megszűnt - a zalai Igrici királyi jokulátorok telepe is összezsugorodott vagy elenyészett.

4. Köveská!, jokulátorok birtok-a

1296-ban a veszprémi káptalan előtt szó esik (Köves) Kál határában Mykou jokulátor fiainak kisebb birtokáról.” Sebestyén Gyula úgy gondolta,’6 hogy mivel az Oguz genus a másik zalai Igrici körül is birtokos volt, de birtokos volt Köveskálonis, ők vihették át Igriciből Kálba Mykou jokulátort.

Torda megyében

5. Igrictelke

1279. április 2-án Kun László király Mykud bánnak új adományt ad V. István királytól kapott új birtokaira. Ezek egyike Igruchteluk Torda megyében.’7

Borsod megyében

6. Igrici

Először 1257-ben említik.'8

Lakják még 1472-ben is.’9 Mezőcsáttól északra feküdt.

292