Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

i477"^en említett .V/jfttvkarcsa, valószínűleg azonos az i 25 3-ban Csiper és a többi jokulátor lakóhelyeként említett „alia Karcha”-val.4i

Helynevünk azért értékes, mert jelzi, Hogy a „ioculator”, a „fistulator” s a „histrio” középkori okleveles gyakorlatunkban azonos jelentésű. A jokulátorok és a hisztriók Karcsaját a középkor - az újkorig - Sípos-karcsának nevezi.

*

Ami a latin nyelvű hangszer- és zenészneveknek magyar megfelelőit illeti: a Müncheni-kódex az igric, igrecz szót a tibicen megfelelőjeként közli, a Bécsi-kódex pedig a musicust mondja az igrecz egyenértékű latin szavának.4*

Varsóczi István a XVI. században úgy írja: „lantos, hegedős, cimbalmos, hárfás - vernek táncznótákat. . .”44

A XVI. századra egyre szaporodnak hangszereink. Differenciálódnak azoknak muzsikusai is. Tinódi Lantos Sebestyén már némi lenézéssel emlegeti a hegedősöket.4’ Saját magát csak luti- nistának, Lantosnak nevezi, hegedősnek soha. Viszont bizonyos elismeréssel emlegeti Kármán Demetert, aki is „rácz módban hegedős”46.

A felsorolt jegyzet adatai azt mutatják: a népzenészek nevének is múlok voltak a divatjai. Az igric helyébe a XVI. századra a hegedős lépett. A XV. századtól fogva azonban a lant s a lantos is egvre gyakoribb. E századra azután az igric mint muzsikust jelző foglalkozásnév egyszer s mindenkorra eltűnik.

2. Igrech villa Joculatorum Castri (Posoniensi)

(Igrech a pozsonyi vár jokulátorainak faluja)

1244-ben IV. Béla király - egy vitatott hitelű oklevél szerint

290