Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Ugyanezeket a hazai hangszereket emlegeti - mint láttuk - a Sankt Gallen-i kaland krónikása is. Seregvezérlő eszközök.

Az egyik miniált bizánci krónika XIII. századi képein magyarjaink kezében meg is láthatjuk a harci kürtöket.5

De hát mit tudunk ezekről a korai zenész szervezetekről?

Falusi népzenészek a xiii. század elején

A tihanyi apátság javainak i 2 11. évi összeírása a Balaton melletti Arács faluban a következő harangozókról6 emlékezik meg: . . .filius Zember, Syquid, Thobus, Aianduc.7

Ecsedy Ildikó az utóbbi évek egyik legértékesebb zenetörténeti tanulmányában kimutatta: az arácsi harangozok egyikét - Thobust- Dohosnak nevezték. A Syquidnek írt név pedig: Sikít. És megállapítja: „. . .nem lehetetlen, hogy fúvós hangszeren, sípon játszott az, aki a Syquid nevet viselte. ..”

Ugyanez a Sikit név — Chikuid alakban - 1211-ben a fűzfői harangotok egyikének neveként is előfordul. Vazil helységben pedig ugyanekkor Chiquiteu formában, Colon helységben Sy- queteu alakban - Sikitő, Sikitó - találjuk meg. Mindenesetre a Dobos és Sikitő személyneveknek mint harangozóknak más és más helyeken való ismételt és együttes említése olyan népzenei gyakorlatra mutat, amelynek során a templomi harangotok hangsteres és vokális tenét is ütnek.* Nyilván ebbéli tudományukat hasznosítják keresztelések, esküvők, halotti torok, nemegyszer a templomban s a temetőben megtartott táncok s más egyházi események — például búcsúk - esetében is.s

Talán hasonló gyászdalosnak - siratónak, gyászénekesnek - emlékét őrzi 125 5-Bői Ipolyság körül Vonutó- Vonyitó- személy277