Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

János királyi trombitásnak kérésére Zsigmond király megerősítette."

Ez a kiváltságlevél - a királyi trombitásoknak kiemelése minden más joghatóság alól s a királyi főétekfogó bíráskodása alá ordinálásuk - mind zenetörténeti, mind társadalomtörténeti szempontból emlékezetes. Ugyanis ugyanígy kerülnek a Somogy megyei eredetű és ott közbirtokos királyi szakácsok a budai udvarbírónak és a királyi vadászok a fő- vagy allovászmes- ternek keze és joghatósága alá.'1 És ezzel párhuzamosan olvad a régi Árpád-kori igric-, szakács-, vadász-kondicionáriusoknak egy része a nemességbe (vagy a nemesnek tekintendő rétegekbe). Más része viszont lesüllyed a jobbágyságba.

Látnivaló: a királyi trombitásokká vedlett igric- és regösivadékok a nemesség osztályába emelkedtek. E folyamatot kitűnően zárja a hajdani Gajdosbogdány 1488. évi említése: az immár Kisbogdány néven említett falunak Trombitás Balázs a földesura, aki is 6 forint adót fizet évente a királynak.

Ezeknek a gajdosbogdányi és pesthidegkúti Trombitás családoknak ivadéka Antal - másutt Antonya - királyi trombitás (fi44i). O Luxemburgi Zsigmond császár, magyar király új adományából Pesthidegkúton volt birtokos.

Antal birtokát 1441-ben leánya, Lucia nemesasszony, Farnadi Mátyásné örökölte. Antal királyi trombitásnak nemcsak Hideg- kúton, de az azzal szomszédos - eltűnt - Gercse faluban is volt egy Túzokosföldje nevű birtokrésze.'*

Ugyancsak (Pest)Hidegkúton — a királyi trombitások földesúri falujában — birtokolt Zalai Péter is. 1441-ben Jagelló I. Ulászló király a Budán lakozó Zalai György fiának, Péter királyi trombitásnak (trombetariinostre maiestatis de Zala, nunc in hac civitate Budensi residentis) érdemeit méltányolja. Ezeket Zalai I. Ulász238