Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

. .musica . . . reddit enimhominem liberalem, curia- lem, laetum, iocondum et amabilem...” (A muzsika adja vissza az ember szabadságát, ez tesz előkelővé, vidámmá, kellemetessé és szeretetre méltóvá.) Kisvárdai János bakkalaureus és Szálkái László mottós^erű mondata, 1490 körül, Sárospatakon.1 Tartsunk futó szemlét Pannónia zenei ősmúltjának emlékei fe­lett! Inkább a zene archeológiája ez, mintsem tartalmi, szólaló zenetörténet. Mégis annak bizonyítékai ezek a töredékek: Pannónia földjén sem telt el soha nap úgy, hogy - a magyarok előtt itt élt - emberek örömükben, bánatukban dalra ne fakadtak volna! Kí­séretéül pedig pengették, fújták, ütötték-verték kezdetleges kis zeneszerszámaikat. A LEGRÉGEBBI HANGSZER MAGYARORSZÁG FÖLDJÉN Ha azt kérdezed: mikor muzsikáltak először hazánk földjén? Akkor, amikor itt még híre-hamva sem volt magyarnak, avar­nak, hunnak - de rómainak, keltának sem! A választ a régészet adja meg. Egyelőre egy kicsiny, háromlukú sípot tartunk hazánk föld­megőrizte legrégibb zeneszerszámának. Ezt a háromlukú csontsípot a bükki Istállóskő őskori lakóbar­langjában találták. A sípot - mint azt if]. Horusitzky Zoltán 17 V?

Next

/
Oldalképek
Tartalom