Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

A királyi kápolna - capella regis, capella regia - a középkori Magyarországon elsősorban államigazgatási, „közjogi” intézményt jelent: a királyi kápolnák országos szervezetét.

Második jelentése építészeti: a királyi kápolnák épületeit fedi.

A szónak csak harmadik fogalmazása jelenti a királyi udvar zene- és énekkarát, amit németül - egyszerűbben — Hofkapellé- nek hívnak.

Mi most ezzel a harmadik megfogalmazással, a királyi capellá- val mint zenei, udvari-zenei intézménnyel foglalkozunk.

A magyar királyi házi kápolna intézményének kezdetei - Karóikig mintára - keresztényi hitre térésünkkel, a X-XI. századdal kezdődnek. Számos - egészen fel nem gombolyított - történeti szálunk igazolja a korai királyság s az egyház igen szoros összefonódását. Csak ismert közhelyeit idézem: a király - apostoli király. A királykoronázás szertartása voltaképpen püspökszentelé- si cerimónia. A magyar királynak's családjának plébánosa, házi káplánja (capellanusa!) - mint már említettem - az esztergomi érsek. Amint a falusi plébánost a falu jövedelmének decimája, dézsmája, tizede illeti, úgy az esztergomi érsek a királyi jövedelemnek (vagyis az országos jövedelemnek) tizedszedője. A maA KIRÁLYI KÁPOLNA ZENE- ÉS ÉNEKKARA

169