Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

vári koronázásakor a kicsiny király négyéves nővérét (a későbbi lengyel királynét, a Jagellók anyját) a fehérvári bazilika orgonája mellett helyezték el: onnan nézte végig a szertartást.1’8 Adatunk van arról, hogy Fehérvár XV. századi orgonáját egy János nevű jeles pálos testvér - „opifex organorum, ipse etiam organarius presbiter” - készítette volna. („... ornatissimum et exquisitissi- mum orgánum.. . construit. ..”) Hogy azután ez a János nevű pálos orgonaépítő és orgonista azonos-e a XVI. századi pálos rendtörténésznek, Gyöngyösi Gergelynek művében szereplő János fráter orgonaépítővel, nem tudjuk, de valószínűnek tartjuk.'” Éppen Budaszentlőrinc, a pálosok Buda melletti nemzeti és nemzetközi központja volt a hazai orgonaépítés egyik feltételezhető főfészke.

Mindenesetre e János páloson kívül más is dolgozott Székesfehérvárott. 1469-ben Mátyás király meghagyta a székesfehérvári káptalannak: Miklós orgonakészítőt, aki Veszprémben megkezdte az orgona építését, sőt arra már derekas előleget is felvett, majd veszprémi munkáját otthagyva, Székesfehérvárra ment, azonnal küldje vissza Veszprémbe.'60

Az egri püspöki székesegyház kanonokai között 1446-ban találkozunk Gleywicz Miklós orgonista nevével.16' Hasonlóképpen a pécsi káptalanban is találunk orgonista-kanonokot 1450-ben.162

Papi orgonistákat kisebb templomokban, kápolnákban is foglalkoztattak. így 1481-8 3-ban a soproni Szent Mihály-templom- nak Szent Anna-kápolnájában Drosendorffer György káplán volt az orgonista. 1487-ben a soproni Szent Kunigunda oltárának javadalmasa és orgonistája Amandel Farkas pap. Amandel 1487-ben írt testamentumot. (Ebben, mint már említettem is, „clavicordium virginal” nevű hangszerét unokaöccseire hagyta.)'6'