Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

A Dobos és a Sikitő neveknek - mint harangozóknak - együttes előfordulása s a Sikitő névnek, mint harangozó nevének gyakorisága olyan egyházi és népzenei gyakorlatra mutat, amilyenben a templomok harangozói zeneszerszámokkal, hangszerekkel is bánnak.

Azonban egy pillanatig talán a harangok kérdésénél is érdemes elidőznünk! A magam kis - erre irányuló - gyűjtése szerint legkorábbi harangöntőnk 1240-ben Henricus magister infusor campanarum, Pest városában.’8 Az 1276. évi - Szent Margit-féle - budai szentszéki per során Káta nembeli Andrásnak Algent nevű felesége említi tanúvallomásában a budai Nyulak szigete harangjának szavát.79 Oklevélszótárunkban 1211-ben találkozunk Harangod, 1256-ban Harangtő helységnévvel. 1291-ben a Pest megyei Dömsöd szomszédságában esik szó Tetétlen helységbeli Szent Márk egyházának harangtornyáról.80 1335-ben a veszprémi egyháznak^már kilenc harangozó-manziója van Vin- gárton.8' 1364-ben a budai Nyulak szigetén említik a Szent Mihály egyház harangtqjnyának építését.82 1370-ben Bicskén építenek - kőből és fából - egy harangtornyot.8*

Régészeti emlékeink nagyjából megegyeznek az írott emlékek időbeli tanulságával. Az a korai, romános formaadású harang, amelyet a közelmúltban Uny, Dág és Csolnok hármas határán a földből emeltek ki, s jelenleg az esztergomi Balassi Bálint Múzeum kiállítási darabja, a XII. század végénél aligha korábbi.84 Buda egyetlen gótikus harangja - amelyet a Margitsziget fövenyében 1914-ben találtak, s jelenleg a szigeti Szent Mihály- kápolna tornyában van - a XVI. század elejéről való.

Egy Pécsett őrzött, XIV. századi leírású francia biblia egyik miniatúráján pádon ülő koronás alakot látunk: három, ferdén felfüggesztett kisharangon carillon-t, harangjátékot űz.8’ Hogy

120