Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

A VOKÁLIS MUZSIKA EGYEDURALMÁNAK IDŐSZAKA

Most, amikor - Rajeczky Benjámin, Szendrei Janka és Dobszay László kutatásának11 köszönhetően - több szólamú zenénk hatalmas, XV. század eleji tárházának birtokosai vagyunk, meghatot- tan gondolhatunk a nagyszerű Pray György (1723-1801) munkásságára. Pray György ugyanis — zenetörténet-tudományunk megalapozója — kétszáz évvel ezelőtt hirdette: az az Elvinus „musicus Regis”, akit III. Béla királyunk a XII. század végén „ad discendam melódiám” küldött Párizsba, az ekkor és éppen onnan terjedő polifonikus zene elsajátítása végett kereste fel Frankhon fővárosát. Meglehet, hogy Elvinus a szentté avatott Árpád-házi királyok verses officiumainak és szekvenciáinak dallamaihoz kereste a francia mintákat.72

Mindenesetre Elvinus püspök Párizsban jártakor az ottani Notre-Dame-organumnak - a több szólamú éneknek — szülőhelyén jár; itt csendültek fel először (már 1100-1115 körül) Európa első polifonikus dallamai.7*

Kürtök, harangok, népi énekesek

S NÉPI MUZSIKUSOK A TEMPLOMOKBAN

Korai századainkban az egyházi muzsikában olyan népzenei jelenségekkel is találkozunk, amelyeknek a későbbiekben már a nyomai is elenyésznek.

A templom a falu legnagyobb s egy ideig egyetlen erős, téglavagy kőháza. Vész esetén a falvak lakosságának egyetlen menedéke. De nemcsak a vész, hanem az élet három nagy szere - a születés (keresztelés), a nász (esküvő) s a halál (temetés, tor)

117