Esztergomi Egyesületek alapszabályai, 21 db aprónyomtatvány (1837-1917)
Az esztergomi Paulai Sz.-Vincze-Egylet alapszabályai
6 Vájjon tehát az ily dicső példa által megszentelt földön ne tudna ez a mély keresztény szellem a Vincze-egyletben erővel teljesen felvirulni ? Hisszük, hogy igen ! És végül, ha ez egyletek évenként átlag 12 millió frankot tevő anyagi segélyt, és e millióknál még több erkölcsi jót nyújtanak a szegényeknek, úgy nem lehet kétség ama javak felől, melyeket a Vincze-egylet tagjai nemes működésük által önmaguknak szereznek. A hitnek ily gyakorlása megerősíti azt és fölvértezi azokkal szemben, akik esetleg a zsoltáros szavaival kérdeznék : „Ubi est Deus eorum ? Hol van az ő Istenük ?“ A szegénység, szerencsétlenség és szenvedés képe mélyen bevésődik az egyleti tag leikébe: nemesit, erősít, bátorít, megnyugtat és fölemel, és mikor a szegénynek alamizsnát visz, ő maga az adottnál még többet nyerve tér tőle vissza! Az Ur szava az: „Amit egynek legkisebb atyámfiai közül cselekedtetek, nekem cseleked- tétek ! “ * Az egylet szervezete igen egyszerű és valóban keresztényies. Hetenként van egyleti ülés (konfe- renczia), mely rövid imával kezdődik és végződik. Az ülésen minden egyes tag beszámol arról a szegényről vagy szegény családról, mely gondjaira van bizva. Minden egyleti tag ugyanis legalább egy szegényt vagy egy családot gondoz. Azután meghatározzák az adományok kiosztásának módját, mennyiségét. Végül egy kalapba vagy perselybe
