Rexa Iván: 1911. július 19. Az első repülőgép Esztergomban (1996)
Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével minden reggel 6 órakor. Az Uj Lap melléklete. V. évfolyam 168. szám. ESZTERGOMI Szerda, 1911. július 26. A szerkesztő naponkint 3 óra és 4 óra között a Buzárovits- nyomdában található. Helyi és helyközi 'telefon-szám IS. Szerkeszti: Dvihally Géza. Előfizetési ár az „Új Lap“-pal Helyben házhoz hordva: Egy- ■ hóra 80 fill., negyedévre 2 K 20 fill. Vidékre postán küldve: Egy ; hóra 1 K 40 fill., negyedévre 4 K. j L ' ' Víj Utcai árusitásban egyes szám ára * £ fillér. Esztergom iskoláiról. VII. Az óvónőképző. Legutoljára maradt az érseki kisdedóvónőképző intézet értesítője, amely csak minden második évben, egy-egy tanítási ciklus végén jelenik meg. Az intézet távol a város középpontjától, más alkalommal igen ritkán szerepel a nyilvánosság előtt s a kiadott értesítő van hivatva bemutatni azon csendes, de eredményes működést, melyet városunkban az óvónőképző fejt ki a magyar népnevelés érdekében. Az értesítő bevezető cikke az esztergomi róm. kath. kisdedóvónőképző intézet szervezeti szabályzatát mutatja be, 'melyet Számord Ignác igazgató alkotott s mely egyházhatósági jóváhagyást is nyert. Mint szakbeli munka széleskörű érdeklődésre tarthat számot, mivel eddig a r. kath. óvónőképzőknek saját szervezeti szabályzatuk nem volt s mely okból sok félreértés és viszásság is származott a kath. óvónőképzők adminisztrációjában. E munka ennélfogva vezérfonálul szolgálhat a többi kath. óvónőképzőnek is hasonló szabályzat megalkotásában.-. ' - . A következő rész az intézet főhatóságának és tanári testületének névsorát közli s egyúttal beszámol a tanári testületnek az iskolán kívüli munkásságáról is. Különösen a »Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Művet című egyesület ügyeinek előmozdításában vették ki tevékeny részüket a tanári testület tagjai, mely munkában a növendékek is dicséretre méltóan osztoztak, hiszen, mint leendő óvónőknek, nekik is ugyanazon célért kell élniük, mint amit az egyesület maga elé tűzött 1 * Az intézet ezen spontán munkásságáért elismerésben is részesült a hatalmasan terjedő egyesület vezetősége részéről, mit már csak azért is kiérdemelt, mivel a terjesztésben a legnehezebb, legtöbb gondot igénylő munkát, az egyesület sok ezer példányban megjelenő lapjának expediálását vállalta magára. Az értesítő »Az intézet életének főbb mozzanatai« címmel ezután terjedelmes és színes tollal megirt jelentésben számol be az előfordult kiemelkedőbb intézeti eseményekről. E jelentésből ismerjük meg például, hogy az intézet növendékei az egészségtani oktatásban — nemhiába, hogy hivatásuk gyakorlása közben az egészségtani ismeretekre kiválóan szükségük van, — mily intenziven részesülnek. »Egészségtani tanáruk, Vándor Ödön dr. vezetésével több Ízben meglátogatták a »Kolos« kórházat, ahol egyes, gyakrabban előforduló betegségekben szenvedőknél fölhívta az orvos a növendékek figyelmét a betegség tüneteire, elmondta annak lefolyását és útmutatást is adott nekik annak házi kezelését, ápolását és az attól való védekezést illetőleg. Más alkalommal egy előfordult komolyabb eset alkalmával bemutatta az orvos egy kis páciensen . a sebekre alkalmazott különböző kötéseket. Majd néhány szembajban szenvedő gyermeket mulatott be s egyúttal megismertette e bajok házi kezelési módját is, hogy igy a növendékek működési helyükön segélyt nyújthassanak szenvedő embertársaiknak, főképp a gondozatlan gyermekeknek oly esetekben, melyeknél gyors segély szükséges, vagy amelyek időközönként orvosi felülvizsgálat mellett hosszas házi kezelést igényelnek.« A növendékek házias neveléséről szóló beszámolót bizonyára örömmel olvashatják mindazok, kik talán attól tartanak, hogy esetleg az intézet növendékeit is hálójába kerítheti a túlzó feminizmus. íme az értesítő szavai: »A növendékeket gondos, ügyes háziasz- szonyokká iparkodtunk nevelni, hogy megtanulják a rendet, tudjanak főzni, ne irtózzanak oly dolgokhoz fogni, amit tudniok szükséges; főleg az egyszerűséget és takarékosságot törekedtünk velük megkedvelteim. Azt akartuk, hogy necsak diplomát vigyenek haza a kisdednevelésben való jártasságukról, de ismerjék a nő hivatását a ház vezetésében is. Ezért szabad idejük alatt felváltva a ház konyhájára jártak, hogy ott kellő gyakorlati ismeretre tegyenek szert. A növendékek végezték a felszolgálással együtt járó teendőket is. Ezenkívül a gyakorlati konyha-kertészkedésre is rávezettük őket. Ruhájukat is maguk „készítették . ..« ........: — A z intézet több Ízben rendezett kirándulást, melyekről hasonlóan a főgimnázium és a tanitóképző értesítőihez, itt is bő leírást olvashatunk. Kirándulás volt: Tata-Tóváros és Tatabányára, Székesfehérvárra, Lévára és Garamszentbenedekre, stb. A növendékek nemcsak hogy jótékonyságot gyakoroltak, midőn segédkeztek a »Keresztény Gerniek védelem« terjesztésében, a szegény gyermekeknek nyújtandó ajándékok készítésében, jótékonycélú előadások rendezésében, de maguk is részesültek jótékonyságban. A növendékek által a két évfolyam alatt élvezett jótétemények ősz* szege 9890 koronát tesz ki. Az ingyenes kiképeztetésen kívül, mely maga is szüntelen jótétemény, évenkint 20 növendék ingyenes élelmezésben is részesül. Ennek költségeit a Hercegprímás viseli. Az óvónőképző első évfolyamát 31, a másodikat 32 növendék végezte el. Közülük Esztergom városi 8, megyebeli 2 volt, a többi növendék illetőségre nézve megoszlott az ország különböző vidékei között. A szülők polgári állását tekintve a II. évfolyambeliek közül 10' iparos, 8 magántisztviselő. 7 köztisztviselő és 8 egyéb foglalkozású (kereskedő, őstermelő, stb.) leánya nyert óvónői oklevelet az intézetben. (Folytatjuk.) Mi ujság? Székely Mihály Esztergomban. 7 Tegnapi számunkban megírtuk, hogy Székely Mihály mérnök, kit nemcsak Magyarországon, de a külföldön is a magyar aviatika bajnokának tartanak, mily sikerült felszállást végzett Esztergomban. Helyszűke miatt csak a derék magyar pilóta légi utazására vonatkozó száraz tényeket konstatálhattuk, pedig igen sok érdekes.mozzanata és vonatkozása vau még ennek az eseménynek. A hétfői nap csoda módon felforralta az esztergomi leve gőt, de a 42 fokos forróság sem tarthatta vissza az embereket, hogy ki ne menjenek a felszállást megnézni, vagy pedig Esztergom utcáin órák hosszán át ne lessék a repülőgép nieg- jelenését. Odakint a repülőgép körül már délután V* 4 órakor egy egész tábornyi tömeg gyűlt egybe. Vonaton, kocsin, biciklin és gyalog csak úgy özönlött a nép. A kiégett poros legelőn, mely kétszeresei) verte vissza a nap irtózatos tüzét, ófák hosszáig várt a közönség türelmesén s aki már jól szemügyre vette az érdekes légi alkalmatosságot, az a hamarosan ott termett és az egyszer helypénz nélkül áruló gyümölcsárusok portékáját fogyasztotta, vagy pedig valamelyik kocsi árnyékába keveredett. Voltak olyanok is kik egy-egy álló csoportnak a földre vetett árnyékában feküdtek a földre. Az ilyen azonban hamar kimaradt a jódolgából, mert senki sem bírta ki sokáig az egyhelyben való állást. Az egész térségen egyetlen fa, vagy bokor sincs. De ez jó is volt igy, mert ha csak egy kis árnyék lett volna, ezért talán verekedés támadt volna. így azonban az esztergomiak békés egyetértésben s minden ''rang és felekezeti különbség nélkül izzadtak a napon. Senki sem irigyelte a másik jó dolgát, a hőségből egyformán kijutott mindenkinek. A legtöbb árnyékot adott még a repülőgép, mely mint egy pihenő nagy madár állott a tömeg közepén, egy bucka oldalában. Vékony acéldrótjai néha- néha megremegtek, mikor a megmegújuló gyönge szellő — talán szinte árnyékot keresve, — a hatalmas vászon-szárnyak alá bújt. A gép egészen különös formája a légi alkalmatosságoknak. Légcsavarja nem elől, mint a Bleriot-tipusu gépeknél, hanem a váza közepén van. A váza legelején van a motor s fölötte kettős tartányban a benzin, közvetlen előtte pedig a vízhűtő tartány. A gépen első pillanatra meglátszik, hogy régi, toldott-foldott s ez mig egyrészről a magyar aviatika pénztelenségét, másrészről Székely M. rendkívüli bravúrját bizonyítja. A francia aviatikusok ugyanis minden megsérült részt rögtön újjal cserélnek ki s nem igen bíznák az életüket foldo- zott gépre, hogy a nemzeti becsületet — úgy, mint a magyar Székely tette — megmentsék. De van még más is a gépen. A magyar büszkeség jeligéi és sok-sok név. Ha már tényleg nem is, legalább névleg repülnek azok, kik meglesték, mig a katonák egy-két lépésre mentek s ők a gép szárnyaira Írták nevüket. Ilyen aláíró: Bors Kálmán, majd hogy nem komoly bajt okozott. Hirtelen aláírásával mintegy féltenyérnyi lyukat bökött irónjával a hátsó magassági kormány vásznán. A legszebb felírás az egyik nagy szárnyon volt: »Isten áldd meg a magyart I* Volt azonban ilyen is: »Gyere vissza Győrbe j minden meg van bocsátva U Igen határozottan volt ez is odakanyaritva. hogy: »Őriztem Vörösváron (Olvas- liatlan névírás) m. kir. csendőr szakaszvezető.« Valószínűleg először őrzött ' ilyen foglyot a derék csendőr. Az oldal kormányszárnyon egy vörös vignetta volt, rajta köriratban: »Dobos Gyula illatszertára Győr stb.« Dobos Esztergomban a propelleren hirdetett s most amint látszik, már a repülőgép szárnyai hordozzák a reklámját. Haladás 1 Az se utolsó felírás volt.: »Megcsókoltam a'magyar röpülőt. Vürzberger Simon.« Üzenet az esztergomiaknak. Szerkesztőnk a jeles magyar avia- y - j tikust a kenyérmezői uradalom tulaj- j. donosának: megyeri Megyery Izidor- ]' ; nak kastélyában kereste fel. Leköte- j lező szives modorral fogadta Székely > • az üdvözlést és felkérte szerkesztőnket, _ hogy írja meg, miszerint az ő repü- j. lése Esztergom fölött, egy régi isme-; - ‘ rősnek üdvözlése, mert — úgymond < ;.i — két évi tartózkodás kedves emlékei •" s fűzik városunkhoz. Székely ugyanis a _■» Jókai-utcában, a Papp-féle házban ;larí-$5 kott 1904—190G-ban, mint Institorisz Gyula, volt huszárkapitány és karvajr^ földbirtokos kis diák fiának nevelője..; ] Innen ment Budapestre az‘ egyetemre j s; és Blériot sikerén felbuzdulva, kezdett j v;; az aviatikával foglalkozni. Szerkesz- . j tőnket és később a felszálláshoz kijött »'...j Osváth Andor főjegyzőt, mint régiJ yj ismerőst fogadta. »Oh én még sokakat] ‘ megismernék — mondotta — de mivel , 4 akkor ,még nem repültem, . az'.urak t;'’ > nehezen - -emlékeznek' .reám. • Igen^.iój napokat,^töltöttem Esztergombau.^’}'' Üdvözlöm1 a ’kedves' város* közönségét.* | Székely Mihály Bátorkeszin átrö-) pülve este háromnegyed 8 órakor jelent j meg Komárom fölött. Az aviatikus f gyönyörű ívet irt le a város fölölt,; majd átszállt a Dunán és az újvárosi; katonái gyakorlótéren szerencsésen le- \ szállott. Az eddigi megállapodás szerint Székely holnap regge^ öt és hat j óra között folytatja útját. Órisi közön- 3 ség gyűlt össze a leszállás helyén és * a leszálló aviatikust lelkes ovációban 1 részesítették. Székely Mihályt a kontáromban állomásozó 13. utász-zászlóalj» tisztjei és katonái fogadták és segítettek neki a leszállásnál. Kürthy 1st- ( ván főispán, Gál Gyula dr. polgármes- { terhelyettes és Berlin Ágoston ezredes j térparancsnok üdvözölték az aviatikust j meleg szavakkal. Székely Mihály kö- j rülbelül ezer méteres magasságban ért j a város fölé, majd néhány szabályos j kör leirása után sikló-repüléssel eresz- \ kedett le simán a gyakorlótéré. ^ ............. r..t_____—--------------------- -------------- ----------H übschl Kálmán kitüntetése. A földművelésügyi miniszter Hübschl Kálmánt, városunk fiát, ki jelenleg Vác város mérnöke, pályázat mellőzésével megbízta, hogy az ország tiz„ bortermő vidékén borközraktárat építsen. Nagynevű építészeket előzött meg Hübschl Kálmán azzal, hogy a földművelésügyi miniszter bizalma ebben a fontos építkezési ügyben őt kereste meg. Gondatlan szülő. A minap a Szent Anna-utcában egy 7 éven alul levő fiúcska halt meg orvosi gyógykezelés nélkül. A szülő ellen kihágási eljárás fog megindittatni, mivel a 7 évnél fiatalabb gyermekhez megbetegedés esetén a szülő, vagy gondviselő . köteles orvost hivatni. A törvény a mulasztóra pénzbüntetést es elzárást ir elő. ,'v'.-wv
