100 éve született Dr. Bohár László - Kolos Füzetek 10. (2015)

végi Nyugat-Európai körutazásuk, amikor egy hónapon át -vonattal- bejárták Ausztriát, Olaszországot, Franciaországot és a Benelux államokat. Ezen kívül jobbára a környező országokba jutottak el. Éveken át főleg orvosokollégákból és családjukból álló baráti társaságukkal (Perényi István, Korompay Károly, Katona Zsigmond, Pák György, és mások) rendszeresen és módszeresen járták az országot. Ezek az autós, sokszor sátorozással egybekötött kirándulások, amelyek később Erdélyt és a Felvidéket is érintették, nekünk gyerekeknek napjainkig élénken élnek emlékezetünkben.

Emlékeim szerint Apám nem kívánt „orvosdinasztiát” alapítani, soha nem erőltette, hogy utódai orvosok legyenek. Nevelési elve -utólag visszaemlékezve- az volt, hogy példamutatásán kívül biztosította számunkra a jó színvonalú iskolát és szabad bejárást engedélyezett több ezer kötetre rúgó könyvtárába.

A büszke Apa (Balatonfenyves, 1947)

Csak amikor -nem kevés vívódás után- eldöntöttem, hogy nyomdokaiba lépek és felvételt nyertem a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, éreztem meg, hogy ezzel életének titkos vágya teljesült, legalább egyik fia az Ö hivatását folytatja. Öcsém műszaki pályát választott. Bár magam nem éreztem affinitást a körzeti orvosi munka iránt,

A még csak egy gyermekes család

11