Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Omriis creatura significans sainak legújabb áttekintése: Bartos György - Ca- bello Juan: A Perényiek és a siklósi reneszánsz. In: Emlékkötet Szatmári György tiszteletére (Egy­háztörténeti tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből III.). Szerk. Fedeles Tamás. Budapest - Pécs, 2007, 81-114 (korábbi irodalommal, ami­ből a legfontosabb: Gerő László: A siklósi vár. Bu­dapest, 1958). A várkápolna freskóiról lásd újab­ban: Fehér Ildikó: Szent László és Szent Lénárd freskói a siklósi várkápolna kegyúri fülkéjében. In: Magyar Műemlékvédelem 14 (2007), 73-86 és Jékely Zsombor: Regions and interregional con­nections - A group of frescoes in the Kingdom of Hungary from around 1420. In: Ars (Bratislava) 40 (2007/2) 157-167 (eltérő következtetésekkel). 3 Lővei Pál: A siklósi plébániatemplom szentélye és középkori falképei. In: Műemlékvédelmi Szemle 5 (1995/1-2), 188-189; Prokopp Mária: Keszthely és Siklós újonnan feltárt gótikus falképei. In: Ars Hungarica 23 (1995/2). 159; Lővei Pál: Drache und Schlange: Heraldische Elemente auf den mit­telalterlichen Wandbildern der Pfarrkirche von Siklós. In: Acfa Históriáé Artium 44 (2003), 59- 70. 4 A kérdésről áttekintően: Jékely Zsombor: A Zsig­mond-kori magyar arisztokrácia művészeti rep­rezentációja. In: Sigismundus Rex et Imperator - Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond ko­rában, 1387-1437 (kiállítási katalógus). Szerk. Ta­kács Imre, a szerk. munkatársai: Jékely Zsombor, Papp Szilárd és Poszler Györgyi. Budapest-Lu­xemburg, 2006, 298-310, valamint 422-423, 4.146 kát. sz. 5 Az egypólyás pajzsot Ciliéi Ulrik is használta, lásd Lővei, 2003. 6 J. Siebmacher’s grosses und allgemeines Wappen­buch, IV/15, Der Adel von Ungarn. Szerk. Cserg- heö, Géza - Nagy, Iván. Nürnberg, 1893,100; Lő­vei 1995,195. 7 Pannónia Regia - Művészet és építészet a Dunán­túlon, 1000-1541. Szerk. Mikó Árpád - Takács Imre. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1994. 276-277, kát. IV-49 (Lővei Pál); Jékely, Zsombor: The Garai Tomb Slab at the Augustinian Church of Siklós. In: Acta Históriáé Artium 40 (1998 [2000]), 125-143; Sigismundus, 2006. 113-114, kat. 1.35. 8 A budai Nagyboldogasszony-templomhoz csatla­kozó Garai-kápolnáról lásd Csemegi József: A bu­davárifőtemplom középkori építéstörténete. Bu­dapest, 1955, 33, 102-104; Magyarországi mű­vészet 1300-1470 körül (A magyarországi művé­szet története 2) 1-2. Szerk. Marosi, Ernő. Buda­pest, Akadémiai, 1987.1, 526, 577-578. 9 Lővei, 1995; Lővei, 2003. Itt a falképek részletes le­írása is megtalálható. 10 Prokopp, 1995.166. Az itt beígért külön tanulmány a falképek stílusvizsgálatáról tudomásom szerint mindeddig nem látott napvilágot. Az észak-itáliai kapcsolatokra történő utalás megtalálható a temp­lomról megjelent kismonográfiában is: Lővei Pál - Boromisza Péter - Prokopp Mária: Siklós - Plébá­niatemplom (Tájak—Korok—Múzeumok Kis­könyvtára 520). Budapest, TKM Egyesület, 1995. 24. Lásd még röviden: Prokopp, Mária: Tracce masoliniane nella pittura ungherese del primo Quattrocento. In: Lombardia e Ungheria nell’etá dell’umanesimo e del rinascimento: rapporti cul- turali e artistád dall’etá di Sigismondo all’invasi- one turca (1387-1526). Szerk. Rovetta, Alessandro. In: Arte Lombarda 139 (2003/3), 71-75. 11 Marosi Ernő: Pentimenti - Korrekciók a 14-15. századi magyar művészet képén. In: Koppány Ti­bor hetvenedik születésnapjára - Tanulmányok (Művészettörténet-Műemlékvédelem X.). Buda­pest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998. 110-112; Marosi Ernő: Gótika. In: Galavics Géza - Marosi Ernő - Mikó Árpád - Wehli Tünde: Ma­gyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Budapest, Corvina, 2001.141. 12 PiovANO, Claudia: A siklósi plébániatemplom szen­tély ének falképei — Újabb nézőpontok a falképek keletkezési idejének meghatározásához. Stiliszti­kai problémák. In: Műemlékvédelmi Szemle 7 (1997/1-2), 65-94­13 Boromisza Péter: A siklósi plébániatemplom kö­zépkorifalképeinek restaurálása. In: Műemlék- védelmi Szemle 5 (1995/1-2) 224-225. 14 Prokopp, 1995.166. 15 Ez a festő megegyezik a Boromisza Péter által „Tre- cento-festő”-nek és „Arc-festő”-nek nevezett mes­terrel — a kettő egy és ugyanaz; a restaurátor sze­rint is a „csoport legjobb festője.” Boromisza, 1995. 225. 16 Boromisza, 1995. 225. 17 Marosi Ernő: Kép és hasonmás - Művészet és va­lóság a 14-15. századi Magyarországon. Buda­pest, Akadémiai, 1995. 129, 269-270; Marosi, Ernő: Die Skulpturen der Sigismundszeit in Buda und die Anschaulichkeit der Kunst des frühen 15. Jahrhunderts. In: Internationale Gotik in Mittel­europa. Szerk. Pochat, Götz - Wagner, Brigitte, (Kunsthistorisches Jahrbuch Graz 24). Graz, Aka­demische Druck, 1990.182-195. 18 White, John: Art and Architecture in Italy 1250 to 1400 (Pelican History of Art). Harmondsworth, Penguin, 1987. 293-295, korábbi irodalommal (Duccio); La pittura nel Veneto - II Trecento, I—II. Szerk. Lucco, Mauro. Milan, Electa, 1992.102,107. kép. 19 Lucco, 1992. 142, 164. kép; 160-163, 185-188. kép. Altichiero Keresztrefeszítés kompozíciójáról a Santo-ban és a Szent György oratóriumban lásd: Richards, John: Altichiero - An Artist and his Patrons in the Italian Trecento. Cambridge-New York, Cambridge UP, 2000.159-164,197. 20 Guariento freskóira, köztük a Paradicsom-kom­pozíció közepén ábrázolt Mária koronázása képre 134

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom