Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára Szerk. Lővei Pál. Budapest, 2002; 109-116; Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Du- nántúlon. Budapest, METEM Kiadó, 2004. 160- 161. (METEM Könyvek 43.); Valter Ilona: Bibliai idézetek az őriszentpéteri római katolikus temp­lom falán. In: Memoriae tradere Tanulmányok és írások Török József hatvanadik születésnapjára. Szerk. Füzes Ádám és Legeza László. Budapest, Mikes Kiadó, 2006. 604. 16 Legújabb összefoglalása: Jékely - Kiss 2008. 213- 242. 17 Ma református templom. 1938-ban gróf Teleki Pál miniszterelnök (1939-1941) utasítására a Műem­lékek Országos Bizottsága restauráltatta a templo­mot. Újabb konzerválásra 1977-1978 között került sor Székely László és Milán Togner részvételével. A munkálatok anyagi finanszírozás hiányában félbe­maradtak. A falképről újabban a korábbi irodalom felsorolásával: A magyar királyszentek falképei. In: Szent Imre 1000 éve DVD 2008. Adattár. Szent Imre képzőművészeti emlékei 1031-1655. Össze­állította Kerny Terézia - Lángi József - Wehli Tünde. Kát. A. 15. 18 Prokopp Mária: Gömöri falképek a XIV. század­ban. In: Művészettörténeti Értesítő XVIII. (1969) 2. sz. 128-148; Gerät, Ivan: Naratívny cyklus zo zivota sv. Ladislava v ikonografickom programé gemerskych kostolov. (Poznámky ku vztaho obra- zov k textom.) Ars [Évf. n.j (1996) 1. sz. 11-56. 19 A család két tagja is egyházi méltóságot viselt. Kö­zülük Bebek Domokos 1372-ben rövid ideig a vá- radi püspöki széken ült. Egy 1357-ben kelt oklevél (Budapest, Magyar Országos Levéltár, Q szekció, Dl 4669) Bebek Györgyöt és Bebek Istvánt, liptói várnagyokat királyi zászlótartókként említette. 20 A templom jelenleg látható falképei között nincs Szent László-ábrázolás. Föltételezhető azonban, hogy a hajóban egykor a magyar királyszenteket is megfestethették. 21 Az 1566-ig működött kolostor templomát Szűz Má­ria tiszteletére szentelték föl. Ide vonatkozóan ld. Documenta Artis Paulinorum. A magyar rend- tartomány kolostorai. I. Gyűjtötte Gyéressy Béla. Sajtó alá rendezte ifj. Entz Géza, Henszi.mann Lilla, Sármány Ilona, Tóth Melinda. A bevezetést és az egyes fejezetek előszavát írta Hervay Ferenc. Szerk. Tóth Melinda. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, 1975. 160-166. (A Magyar Tudo­mányos Akadémia Művészettörténeti Kutató Cso­portjának Forráskiadványai. X.); F. Romiiányi Be­atrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Katalógus. Budapest, Pytheas Könyvesbolt, 2000. 27. 22 Kiadása: Myskovszky Viktor: Bártfa középkori műemlékei. A Szent Egyed templomának műr­égészeti leírása. Budapest, 1879. 29. (Monumenta Hungarica IV.) 23 Myskovszky 1879. 28-29. 24 Myskovszky Ernő: Felvidék műemlékeink sorsa. (Műemlékeink pusztulása I.) In: Művészet 3. (1904) 179­25 Divald Kornél: A bártfai Szent Egyed-templom. In: Archeológiái Értesítő Új Folyam XXV. (1915) 113-114­26 A falképről legújabban korábbi irodalommal: Kerny Terézia: Falkép Szent Kristóffal és a ma­gyar királyszentekkel. In: Szent Imre 1000 éve DVD 2007. Kát. 49. A falképekről Myskovszky Vik­tor 1864-1878 között számos rajzvázlatot és akva- rellmásolatot készített, melyek, jelenlegi ismere­teim szerint, két közgyűjteményben (Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Tervtár; Bar- dejov, Státne sarisské muzeum) találhatók. Myskovszky Viktor rajzvázlatairól idősebb Divald Károly fényképfelvételeket (fototípia) is készített 1879-ben, melyek a Bártfa monográfiájában jelen­tek meg: Myskovszky 1879. I. tábla; VI. tábla, 15. kép. 27 Reisinger, Jutta: Die Fresken des „Katholischen Turmes” zu Birthälm. In: Zeitschrift für Sieben- börgische Landeskunde XIV. (1991) 2. sz. 211- 220; Jenei, Dana: Biertan, Picturile capelei din „turnul catolicilor.” In: Középkori egyházi építé­szet Erdélyben. III. Coordonatori Daniela Marcu- Istrate, Adrian Andrei Rusu, Szőcs Péter Levente. Satu Maré, Editura Muzeului Satmarean, 2004. 269-280. Fig. 1; Kerny Terézia: László király iko­nográfiája (13-18. század). In: Magyar művelő­déstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. VI. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Budapest, Balassi Kiadó, 2006. 418-419. 28 1432-ben a nagyszebeni polgárok és plébánosuk, Rynisch Miklós egyezséget kötöttek, hogy utóbbi köteles a lomban tizenhárom királyi misét mon­dani. Közöttük szerepelt Lászlóé is a Magyar ki­rályszentek oltáránál. Jelzet nélkül, magyar nyelvű kivonatát közli: Reissenberger, Ludovicus - Henszlmann, Emericus: Die evangelische Kirche in Hermannstadt. Hermannstadt, 1883. 41. Frescoes of Hungarian Canonized Kings on the Outer Walls of Medieval Churches The paper discusses representations of canonized kings of Hungary, namely Saint Stephan, Saint Emerich and Saint Ladislaus, as exterior decorations of churches, uncovering the reasons for and motiva­tions of this practice in the Middle Age. While figures of Hungarian holy kings might appear on the outer walls even as a result of lack of space inside the richly decorated churches, they could rather have a certain function on exteriors as being seen from far, guardians and defenders of a given community (similarly to the painted figures of Saint Cristopher and Virgin Mary, the Protector). The figures of the Hungarian canonized kings on the exterior of the parish church in Bártfa (today: Barde- jov, Slovakia) proclaimed the special legal status of the royal borough. Although one can not generalize from 87

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom