Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára tozata, mely a most közlendő anyaggal egyáltalán nem foglalkozik: Komárik Dénes: A pesti Dohány utcai zsinagóga építése. In: Művészettörténeti Értesítő XL. (1991) 1-2. sz., 1-16. Ennek jegyzetek, forrás-közlések nélküli, ismeretteijesztő változata: Komárik Dénes: A Dohány utcai zsinagóga építése. In: Budapesti Negyed III. (1995, nyár) 2. (8.) sz. 31-40. Az ismertetendő tervekre, iratokra és körülményekre nem közvetlenül vonatkozó források megnevezését az olvasó az említett feldolgozások jegyzetes változataiban megtalálja. 2 A Kornhäusel (1782-1860) osztrák építésznek, a bécsi klasszicizmus kiemelkedő mesterének említett, egyik legszebb térmegoldásainak egyikét tartalmazó kultusztemplomáról, melyet a pesti zsidók a császárvárosban járva a legnagyobb elragadtatással csodáltak, és mintaképül tekintettek, lásd Wagner-Rieger, Renate: Wiens Architektur im 19. Jahrhundert. Wien, 1970.17., Tafel 3/2. 3 Dr. Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig. Budapest, 1901. 482. alapján. 4 Büchler említett műve e tervrajzokról, Hofrichter- nek az alábbiakban ismertetendő szerepéről nem szól, csupán az 1812-es és 1825-ös folyamodványokról, melyek iskolaépítési telek kérelmezését is tartalmazzák. Éppen ezért csak feltételesen beszélünk arról, hogy a megfelelő tervlapok lakások mellett iskolát is tartalmaztak, hiszen Büchler szövegéből ez következik. Viszont ellene mond ennek — mint látni fogjuk — az tervlapok felirata és az alaprajzból magából sem egyértelműen következik. Mindezt majd az elkövetkezendő kutatás hivatott tisztázni, esetleg azt például, hogy a beadvány időpontja és a tervkészítés időpontja közt valami változás történt — de lehet a problémának más megoldása is. 5 Életének és munkásságának mintaszerű feldolgozása Dr. Bibó István: Hofrichter József. In: Építés- Építészettudomány VII. (1975) 3-4. sz. 369-429. Az alapos monográfia e tervet nem ismeri, megjegyzi azonban (410. old.), hogy az „1823-28 közötti időből Hofrichternek igen kevés tervét is- merjük; munkássága azonban valószínűleg gazdagabb volt, mint ahogy e néhány terv alapján gondolnánk.” A szerző megítélését igazolja a továbbiakban ismertetendő tervsorozat, de annak tekinthetjük az ugyan néhány évvel későbbi, a monográfia írásakor még ugyancsak ismeretlen pesti kaszárnya-tervet is. Sisa József: Hofrichter József pesti kaszárnya-terve 1830-31-ből. In: Művészet- történeti Értesítő, XXXII. (1983) 3. sz. 176-178. 6 A mai Jókai és Aradi utca sarkán állott. 7 Budapest Főváros Levéltára: IV.1202.C. Pesti tanácsi iratok. Intimata a.n. 2611. — A 168 folio teije- delmű iratcsomag a számunkra szükségeseken kívül további bő anyagot szolgáltat az egész ügyhöz, sőt a későbbi fejleményekhez is. 8 Zádor Anna-RADOS Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest, 1943.; Bibó, 1975- (5-j-i-m.). 9 Zádor - Rados, 1943. (8. j. i.m.), 126. 10 Komárik Dénes: Brein Ferenc és a pesti Brein- család. In: Építés- Építéstudomány, IV. (1972) 1- 2. sz. 167-175. 11 Komárik, 1972. (10. j. i.m.), 169. 12 Bibó, 1975. (5. j. i.m.), 383. 13 Bibó, 1975. (5. j. i.m.) alapján: Hofrichter timpa- nonos középülettervei: a pesti megyeháza hátsó szárnyának terve (36. kép) és a kecskeméti református kollégium főhomlokzati terve (37. kép). Sisa, 1983. (5. j. i.m.) alapján: egy, a Lipótvárosban építendő kaszárnya főhomlokzati terve (2. kép). Sajnos ezen tervek egyike sem valósult meg. 14 Bibó, 1975. (5. j. i.m.) 384. 15 Hofrichternél (Bibó monográfiájában 412. old.) csak a kiskunlacházi ref. templom bejárati portikuszánál és tornyán találkozhatunk. József Hofrichters unbekannter Synagoge- Entwurf Das seit dem Anfang des 19. Jahrhunderts sich schrittweise vermehrende Pester Judentum hatte einen wachsenden Anspruch auf den Bau einer eigenständigen Synagoge. Obwohl ein bescheidenes israelitisches Bethaus in den gemieteten Räumen des ehemaligen Orczy-Hauses an der Ecke der heutigen Király Gasse und des Károly Rings von Beginn an funktionierte, war das Bestreben nach einer selbständigen und würdig ausgestatteten Synagoge verständlich und wohlbegründet. Dessen unerlässliche Bedingung war die Erwerbung eines eigenen Baugrundes, was aber in Pest lange Zeit auf große Schwierigkeiten stieß. Zu jener Zeit durften die Juden nämlich in einigen königlichen Freistädten, so auch in Pest, Immobiliargüter eigentumsrechtlich nicht erwerben und sie konnten ihren Anspruch nicht einmal bei dem Vorgesetzten Statthaltereirat geltend machen. Vergeblich wendeten sie sich schon 1812 an die zuständige Stelle um Erlaubnis, Baugründe zur Errichtung einer Synagoge und einer Schule zu kaufen, ihre Bitte wurde zurückgewiesen. 1825 blieb ihr wiederholter Versuch ebenfalls erfolglos. Im Laufe dieses Letzteren reichte die israelitische Gemeinde im Jahre 1827 Pläne für die Synagoge und auch für ein Glaubensgemeinde-Wohnungen enthaltendes Schulgebäude ein, diese mit dem Entwurf eines kleinen jüdischen Krankenhauses ergänzend. Da man über Baugründe nicht verfügte, wurden diese nicht für einen bestimmten Ort erstellt; sie waren nur Idealpläne zur besseren Beurteilbarkeit des Gesuches. Der Verfasser der bisher in Unbekanntheit schlummernden klassizierenden Entwürfe war der Pester Baumeister József Hofrichter (1779-1835), der einer der hervorragendsten Repräsentanten jener Zeitgenossen war, die den sich entfaltenden Klassizismus populär machten. Die Eigentümlichkeit seines Synagoge-Entwurfes besteht darin, dass der Bima nicht 259
