Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Herczeg Renáta A palágykomoróci református templom Az Ung folyó déli részén, Ungvártól délnyugatra, az Alföld északkeleti csücskében, az Ungvári járásban (a 19. században még a Nagykaposi járás) található, a kis részben még magyarok lakta Palágykomoróc (Koma- rivci, ukránul: najia^b-KoMapiBifi). A település két falu egyesüléséből, Palágyból és a mellette található Komorócból alakult ki. A többször átépített, középkori eredetű református templom a mai falu központjában, kisebb dombon, szabadon áll. Faszerkezetű, négy fiatornyos, zsindelyes nyugati középtornya hangsúlyos, a támpilléres, nyeregtetős hajót teljes szélességében poligonálisan (nyolcszög három oldalával) záródó szentély zárja. A templom keletelt (1. kép). A középkorban már meglévő Palágy települést (Ve- lika-Palagia) Szent László király adományozta a Palá- gyi családnak.1 Nagy Iván nemzetségekre vonatkozó tanulmányában megjegyzi, hogy az adott család talán erről a birtokról kaphatta a Palaghy vagy Palágyi nevet.2 A mocsaras vidék több évszázadon át volt a család birtoka, de egyes források szerint az Aba nemzetség Amadé ágához tartozó „Finta még 1280 előtt kapta (...), de már ez évben elcserélte azt Belese (Boise Aba- ujban?) nevű földért.”3 „János fia Benedek és (Bo- tyáni) Chypan fia Marczel Belese nevű birtokukat elcserélik az Aba-nembeli Finta nádornak Velicha-Pa- lagia (Nagy-Palágy) nevű ungvármegyei birtokáért.”4 A faluban a 14-15. században több nemes is kapott birtokot, azonban a Palágyi család sokáig még fellelhető a településről szóló forrásokban. A templom építési idejére és korai építéstörténetére vonatkozó forrásanyag igen szegényes. Feltehetően a 13. század végén épült a Palágyi család kegyúri templomaként. Ezt támasztja alá, hogy az 1333. évi pápai tizedjegyzék már működő templomként említi és a plébánosát is megnevezi.5 Kovács J. István magyar református templomokat bemutató tanulmányában a templom építési idejét 1250-1300 között határozta 1. kép. A palágykomoróci templom észak-kelet felől. 13. század, átépítve: 16., tg. század. Fotó: Herczeg Renáta meg.6 Haraszy Károly az ungi egyházkerületet bemutató tanulmányában írta, hogy a MOB megbízásából 1892-ben a településen felmérést végző Möller István is a 13. század második felére datálta a templom keletkezését, bár forrásokra nem hivatkozik.7 (Más irodalom a templom építését tévesen 1333-ra teszi.)8 A templom eredetileg egyenes szentélyzáródású lehetett, s a szentély nem teljes szélességben zárta a hajót. Mivel kegyúri templomnak épült, így a torony alatt kegyúri karzatot alakítottak ki. A jelenleg is töredékesen látható kapuszárkövek alapján a templom eredeti bejárata a kor szokásának megfelelően a déli falról nyílt — a 19. századi rajzok és a 2006-ban végzett falkutatások is ezt igazolták. Entz Géza csarodai templomra vonatkozó tanulmányában a palágyi templomot annak párhuzamaként említi. Itt írja, hogy a leleszi konvent oklevelei jegyzik a családnak a településen álló udvarházát is.9 A Szent Mihály arkangyal tiszteletére épült plébániatemplomról pedig megjegyzi, hogy Palágyi János és Pál között 1462-ben kötött birtokegyezség alapján a templom néhai Palágyi Mihálynak, János apjának udvarházával szemben emelkedett: „ex parte domus sew curie proprie prefati quondam Michaelis de iamdicta Palag ex opposito ecclesie Beati Michaelis Archangeli in eadem constructe.”10 Tehát a Palágyi családnak nemcsak a gazdaság irányítása céljából a birtokközpont szerepét betöltő udvarháza állt a településen, hanem állt egy kegyúri templomluk is, ezzel is jelezve a földesúrnak az egyházi életben is betöltött különleges jogát. A falkutatások és a külső felújítás alapján a következő jellemzőket tudhatjuk meg a középkori templomról:11 A templom téglafalazású, de a szentély eltérő falazási technikával, elszórva másodlagos beépítésű faragott kövekkel készült. „A templom déli falán durva felületű vastag meszelésen barna, vörös, okkersárga, fekete színekkel festett figurális festés látható. A 40 x 40 cm-es kutatóablakban egy nagy méretű szakállas férfiarc, illetve egy kisebb méretű összetett kezű figura látható. A megtalált részlet secco technikával készült, ezért a festékréteg sérülékeny. (...) A megtalált részlet egy nagyobb méretű jelenet részlete lehet. (...) Általunk feltételezett készítési periódus: XIII. sz. vége- XIV. sz. eleje.”12 Feltehetően az építéssel egy időben készült kifestése is. Az északi falon alakos ábrázolás nem került elő, de színeiben hasonló festett réteg húzódik a jelenlegi festékrétegek alatt. A torony pillérein ugyancsak a karzat magasságában bordó-vörös színű díszítőfestés található, felületén bekarcolásokkal (2. kép). A hajó nyugati falában a karzat magasságában hasonló színezés látható, és egy feliratot is talált a kutatás: „HIV FVIT.” Az eredmények alapján megállapítható, a hajó és 73
