Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Esszék
Omnis creatura significans 2. kép. Mettercia és Szent Borbála. Márkjaivá, templom. A számyasoltár középrésze. Fénykép: Móser Zoltán. jobb oldalt Szent Anna. Úgy tudjuk, hogy az efezusi zsinat (431) óta, amikor elismerték Mária istenanyaságát, Annát, az édesanyát is megkülönböztetett tiszteletben részesíti az egyház. A Mettercia ábrázolás, vagyis Szent Anna harmadmagával, a 13. században alakult ki a szeplőtelen fogantatás megjelenítésére. Ahogy az elnevezés is mutatja — vagy ahogy a jól ismert Leonardo festményen is látható —, Anna a főszereplő. De nem itt. A nemrég született gyermeket itt levetkőztették, kezét megfogták, hogy el ne essék, és mintha fényképezkednének, felénk fordították, hogy fényíró mester hadd csináljon róla, sőt a szülőkről is egy családi képet. Azon a képen, amely nem a pillanat műve, három korosztály látszik- az anya, nagyanya és unoka —, s hogy ők szentek, azt csak a dicsfény mutatja. Ezáltal egy kicsit más, tőlünk különböző. Ahogy a Guary-kódex mondja és ez a kép is sugallja: ők tökéletes szentek, nagy, malasztos emberek. Fontos ezen az ábrázoláson a három korosztály kézfogása — ezáltal is hozzánk hasonlónak érezzük —, de még fontosabb, ha csak a hármasságra figyelünk, mint erős, szimbolikus számra, amely az egységet jelöli és jelenti. De a részletek is érdekesek, a ruházatról nem is beszélve. A Kisjézus (akiről az ének alapján tudjuk, hogy aranyalma) kezében cseresznyét tart. Növényszimbólumként mint a paradicsomi bűnbeesés fája, vagy a mennyei Jeruzsálem. De Mária is fölmutat egy jelképes gyümölcsöt: egy fürt szőlőt. Ez lehet a bőség, a termékenység szimbóluma, de itt elsősorban Krisztus-jelkép, amelynek magyarázata ott található Já- nos-evangéliumában (15,1-11). „Az egyházatyák Sir 24,17 alapján Szűz Máriát is a szőlőtőkéhez hasonlították, amelynek gyümölcs Krisztus,” vagyis itt, ez a Gyermek. Újra a képre nézek: Anya, Fiú és Szeretet. Ez is eszembe jut. Talán, mert közeleg a Karácsony. Vagy ezért, mert ezt a szeretet valóban sugározza ez a kép — immár ötszáz éve. III. Az univerzum egy darabjáról Minden fotós táskájában van néhány jó optika. Én a teleoptikát általában a portréhoz használom, de most elővettem, hogy közelről lássam a segesvári hegyi templom külső falán, magasan fönt elhelyezett szobrokat. A keresőbe nézve azonnal észrevettem, hogy egy Madonna szobrot látok az apszis külső falán. Azt az Anyát, akire minden karácsonykor gondol a föld minden lakója. Azt a Máriát, aki akkor örömteli anya volt. Röviden most róla, illetve nevéről és annak jelentéséről szólunk. Mária nevének, amely eredetileg Miijam volt, több jelentése van. Először is azt jelenti, hogy csöpp a tengerben. A név második jelentése: Keserűség, a harmadik: Úrnő. „Nem azért — fűzi hozzá Száraz Miklós György egy Máriáról szóló könyv előszavában —, mintha földi javakban gazdag vagy társadalmi értelemben nemes volna — noha Dávid királyi véréből származik. Nem. Azért úrnő, mert tökéletes. Gratia plena. Kegyelemmel, malaszttal teljes. Úgy mondják, ez annyit jelent, hogy színig telve jóval. Vagyis nem marad hely a rosszra. Ezt legalább értjük. Hihetetlen ugyan, de világos. El tudjuk képzelni. Tiszta, rendületlen, jellemes, szorgalmas, lelkes, szeretettel teljes. Ha kell, alázatos. Mindig segítőkész, soha nem habozik és soha nem téved. Nem hibázik. Tökéletes.” De Mária anya is.,Akiben újra és újra megismétlődik a születés, a Teremtés csodája. Ezt mindannyian fel tudjuk fogni, hívők és nem hívők, tudósok és tudatlanok, reménykedők és tévelygők, nyavalyás örök szkeptikusok is. Született árvák és akik azzá lettünk, vagy leszünk majd. Mert egyszer mindannyian elárvulunk, és akkor nem marad más, mint a bánat, a késői könnyek, a mardosó kín.” Amikor kinagyítottam ezt a képet, csak akkor vettem észre, hogy ez a Madonna is „árva,” hisz a szobor hiányos: a gyermek Jézus feje hiányzik. Leverték. (Ki, hogyan tudta? Van még néhány apostol szobor is, azok is mind sérültek.) A kép nézése közben nem is ezen, a sérülések okán és okozóján gondolkodtam, hanem azon, hogy az építők és szobrászok miért helyezték olyan magasra? (Teleoptikával is alig látni.) Azt a magyarázatot találtam elfogadhatónak, hogy nyilván közelebb akarták tenni az éghez, hisz ezek a szobrok (és akiket ábrázolnak) az univerzum részei. Vagyis ezt a Madonnát (és azokat az 412
