Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Társtudományok
Omnis creatura significans e dokumentumok nem kerültek elő. A legfőbb érdekeltek politikai síkon az 1919 és 1922 közötti magyar kormányok voltak, amelyekkel a győri püspökség az alábbi hatóságokon és személyeken keresztül tartotta fenn a kapcsolatot: miniszterelnöki hivatal, kultuszminisztérium, nemzeti kisebbségek minisztériuma, nyugat-magyarországi német kormányzóság és a nyugat-magyarországi kerület főkormánybiztosa.12 A szombathelyi és soproni katonai körlet parancsnokságával is bizonyítható kapcsolat. 2. A második csoportot a püspökségnek alárendelt hivatalokkal és személyekkel, valamint a területi illetékessége alá eső szerzetesrendekkel folytatott levelezés képezi: az esperesi kerületek jelentései, a plébánosokkal, káplánokkal és adminisztrátorokkal fennálló levelezés, illetve a helyi szinttel, tehát közvetlenül a hívekkel is tartott kapcsolatok. Ez utóbbiak sokatmon- dóak a győri egyházmegye nyugati területének belső viszonyairól. 3. Végül még a különböző, elsősorban revizionista egyesületek érdemesek említésre („Katolikus Népszövetség,” „Területvédő Liga,” „Ébredő Magyarok”), amelyek rendszeresen ostromolták leveleikkel az egyházmegyei hivatalt a Burgenland-kérdéssel kapcsolatban. Ezekből például következtetni lehet egyes észak- és közép-burgenlandi lelkipásztorok politikai beállítottságára. Tanulmányom befejező részét a győri forrásokra alapozott tartalmi következtetések képezik. Ebben az összefüggésben e korszak győri megyéspüspökének, Fetser Antalnak (1914-1933) egyházpolitikáját szeretném röviden felvázolni. A dokumentumokból — amelyek részben a püspök sajátkezű írását viselik — egyfajta tartózkodó magatartás olvasható ki. A levélanyagból az is kiderül, hogy egyházmegyéje számos lelkipásztora körében nagy népszerűségnek örvendett, még a néhány egyértelműen magyarellenes pap között is.'3 A püspök megértést tanúsított a német nemzetiségű híveinek nyelvi és kulturális igényei iránt; semmi esetre sem volt híve az erőszakos magyarosítási törekvéseknek. Fetser Antal fent vázolt jellemvonásai magasabb szintű egyházpolitikájában is tükröződtek. Ez szemben állt az erősen revizionista beállítottságú szomszédja, Mikes János szombathelyi püspök magatartásával: míg Mikes demonstratívan osztrák-ellenes akciókkal hívta fel magára a figyelmet és minden tőle telhetőt elkövetett egyházmegyéje burgenlandi részeinek elvesztése ellen, addig Fetser inkább reaktív, mint aktív viselkedést tanúsított.'4 A magyar kormányszervek a maguk részéről szintén megtettek mindent, hogy megakadályozzák Burgenland egyházjogi elszakítását. Ezért — a bécsi nuncius tanácsára — arra bátorították Fetser és Mikes püspököket, hogy jáijanak közben a Szent atyánál. >5 Tájékoztatást kértek a győri egyházmegyei hivataltól a burgenlandi plébániák nyelvéről és listát kértek a soproni népszavazási övezetből származó lelkipásztorokról. Nyomást gyakoroltak a püspökre, hogy egyes plébánosokat hiányos némettudásuk miatt máshová helyezzen át, hogy ezáltal a helyi elégedetlenséget megszüntessék.16 Másrészt a nyíltan magyarellenes propagandát űző papokat is elmozdíttattákjz A hasonló kérésekkel és követelésekkel fellépő revizionista szervezetekkel szemben Fetser meglehetősen kritikusan viseltetett, mint ezt rövid feljegyzéseiből ki lehet venni. De „alulról” is érkeztek a püspökhöz a fent vázoltakkal egybevágó megkeresések: az egyházmegye nyugat-magyarországi részéről nem egy esetben érkeztek levelek szorongatott helyzetben lévő magyar lelki- pásztoroktól, akik áthelyezésüket kérték magyar plébániákra.18 Az 1921-22-es években már arról is olvashatók beszámolók, hogy egyeseket közülük Bécsbe hurcoltak. 1921. szeptember 10-én maga Fetser püspökjelentette, hogy Kovács Zsigmond vulkapordányi esperest, és az alábbi plébánosokat: Horváth Mátét Cinfalváról, Schmidt Károlyt Darufalváról, Varga Istvánt Zárányból az osztrák hatóságok letartóztatták és elhurcolták — mindnyájukat Bécsben internálták.^ Ezen történések ugyan csupán rövid epizódok voltak, de tovább árnyalják ismereteinket a kor helyi eseményeiről: nem csak magyar katonai- vagy félkatonai egységek követtek el atrocitásokat a térségben, még ha döntő többségük az ő számlájukra volt írható.20 Mindenesetre a Győri Egyházmegyei Levéltár levélanyaga alátámasztja a szakirodalomban megfogalmazott álláspontot, miszerint a burgenlandi papság nagyrészt magyar érzelmű volt, legalábbis a terület északi, Győrhöz tartozó részéről ez mindenképpen elmondható.21 Ezt igazolják az 1922-es év második feléből — közvetlenül a diszmembráció utáni időből származó — papi gyűlések jegyzőkönyvei és egyéb levelek.22 Nagy Mihály felsőkismartonhegyi prépost, esperesplébános — Fetser beleegyezésével — beadványt is intézett Rómába, amelyben a Győri Püspökség Ausztriához került részének papjai külön vikárius kinevezését kérték területükre, hogy ezáltal megakadályozzák egyházjogi el- szakításukat.23 Kevés adatot találtam azon politikai tevékenységet is folytató egyházmegyei lelkipásztorokról, akik a szóban forgó időszakban parlamenti képviselőkként is működtek. Huber János soproni kanonok, a nezsideri kerület képviselője például széleskörű propagandát fejtett ki Burgenland Magyarországnál maradása érdekében, de ezen aktivitásának a Győri Egyházmegyei Levéltár dokumentumai között csak kevés írásos nyomára akadtam.24 A burgenlandi klérus politikai pályát vállaló tagjainak szerepe még további részletesebb elemzést igényel. Jegyzetek 1 A reguláris magyar haderő már 1921. augusztus legvégén kivonult, helyét azonban félkatonai alakulatok vették át. Berczeller, Richard, Leser, Norbert: ...mit Österreich verbunden. Burgenlandschicksal 1918-1945. Wien, Jugend und Volk, 1975.372- 3742 Schlag, Gerald: Zur Burgenlandfrage von Saint408
