Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Társtudományok
Érszegi Géza Castellum Stikat Ismert, Velencével évszázadok óta harcban álltak a magyar uralkodók Dalmácia miatt.11345-ben Zára ismét a magyar királynak hódolt, s Velence megpróbálta visszaszerezni a dalmát várost. 1346. május 1-én I. Lajos haddal indult a velenceiek által ostromolt Zára felmentésére. Zára nehéz helyzetbe került, mert a velenceiek elfoglalták a várossal szemközti szigeteken lévő védelmi berendezéseiket, sőt a zárai öbölben is láncot húztak, nehogy használni lehessen a kikötőt. A partra favárat, palánkot emeltek.2 A latin szövegben Stikatnak, azaz sticatumnak'i nevezett erődítmény neve az olasz steccatoból lett latinosítva, s fa-, illetve gerendavázat, cölöpkerítést jelent.4 A szó eredete a német stecken szóval rokon.5 A Zára városával szemközt a tengerpartra felállított faerőd a források szerint hosszában 200 lépésnyi széltében 100 lépésnyi volt. A tenger felé nyitott faváz azon az oldalon, ahol a támadást várták, habarccsal volt bekenve, hogy ne lehessen könnyen felgyújtani. Tetején harmincnégy torony védte a bennlevőket. I. Lajos király június 25-én indítja meg a támadást. Seregével körülvette a favárat, de a velencei felmentő seregek megakadályozták benne, hogy bevegye. A sikertelen ostrom sok áldozatba került, köztük volt Poharas Péter szolgája, Miklós fia János, Szalánc alvárnagya is. Tóth Lőrinc fia Bertalan6 és Wulfing Haschendorfer7 is életét vesztette. Poharas Péter vakmerőén oroszlánként harcolt, arcán és testén is megsebesült részben nyílvesszőtől, amit számszeríjból lőttek ki, részben számtalan kardcsapástól. Rajta kívül a sebesültek közé tartozott Alsólendvai Miklós szlavón bán is. Maga a csata képe ma is látható Velencében a dózsék palotájában, ahogy Tintoretto megfestette.8 Poharas Péter, az ostrom egyik főhőse 1336-ban mint a trónörökös, Lajos herceg udvarának egyik főtisztviselője szolgálataiért a királytól Petrit kapta.9 I. Károly 1320. július 6-án vette feleségül I. (Lokietek) Ulászló király leányát, Erzsébetet. Első fiuk, László hamarosan meghalt, második fiuk, Lajos herceg 1326. március 5-én jött a világra. Öccse, András herceg ezt követően született. 1330. április 17-én a palotában Záh Felicián a királyi családra támadt. Megsebesítette a királynét, s a kis hercegeket csak a nevelőik bátor közbelépése mentette meg. Az egyikük, Knyezsici Gyula fia Miklós később András herceggel tartott Itáliába, amiből arra következtethetünk, hogy András herceg nevelője volt, a másikuk Druget János nádor Miklós fia; mindketten megsebesültek a fejükre mért csapástól.10 Hihetőleg csak a merényletet követően került Poharas Péter Lajos herceg mellé nevelőnek. Péter, apja, Gyenge Miklós révén kezdhette pályáját a királyi udvarban.11 Az oklevelek állítása szerint Lajos herceg gyermekkora,12 illetve serdülőkora^ óta szolgált mellette. A kis herceg első ismert nemzetközi szereplése ahhoz a szerződéshez kötődik, amelyet 1335. szeptember 3-án kötött I. Károly magyar király és János cseh király. A szerződést Lajos herceg is megerősítette saját pecsétjével. Az ekkoriban már külön udvartartást vivő Lajos herceg asztalnokmestere lett Poharas Péter. Neve azonban nem ezt a tisztséget idézi, hanem a pohárnokmesterét. A források pohárnoknak nevezik a magisterpincemanim alá tartozókat; azonban mégsem mehetünk el szótlanul Péter mester Poharas neve mellett. Ekkoriban a keresztnév mellett az azonos keresztnevűeket származási helyük szerint és ún. ragadványnevekkel különböztették meg. Származásuk helye sem Péter mester apja, Miklós neve mellett nem fordul elő, sem magának Péternek a neve mellett nem találjuk, honnan kerültek a királyi udvarba. Valószínűleg vagyontalanul kezdték udvari szolgálatukat,^ s csak ragadványnevük különböztette meg őket az udvarban sem ritka Miklósok és Péterek között. Hogy minek köszönhette Miklós a Gyenge (Genge) nevet, arra csak feltételezéssel válaszolhatunk. Miklós apja viselhette keresztnév gyanánt a Gyenge nevet. Feltételezhetjük ugyanis, hogy Miklós apja az a vonozi Gyenge fia Miklóssal azonos, akit 1337. október 6-án Sopron megye emberölés miatt marasztalt el, mivel nem tudta a megyei törvényszék elé állítani Eckhart nevű jobbágyát, aki vélhetően ludas volt az emberölésben. !5 Ez az ítélet talán magyarázatul szolgálhat arra, miért kellett vagyontalanul a király szolgálatába állnia Gyenge Miklósnak, hiszen a megölt ember vérdíjára rámehetett az ősi birtok. Hogy ez a birtok merre lehetett, arra Gyenge fia Miklós neve mellett, származási helyére utaló Vonoz helynévből következtethetünk.16 A Gyenge név jelentése sokrétű, jelentésének széles skáláján megtalálható az „erőtlen (= kraftlos)” és a „finom (= zart)” jelentés is.vz A Poharas név jelentését sem egykönnyű megtalálni. A középkori oklevelekben található „poharas” szó zöme Poharas Péter és leszármazottai neveként szerepel. Jelentése „akinek pohara van = becher habend.” Feltehetőleg összefüggésben van a pohárnok kifejezéssel, amely a királyi szolgálók egyik csoportját jelentette, akiknek a főnöke a pohárnokmester volt.18 Gyenge Miklós fia Péter pályafutása tehát nevelőként, talán hercegi pohárnokmesterként, majd asz- talnokmesterként Lajos herceg szolgálatában indult, s pályája a herceg királlyá koronázása után (1342) is töretlen volt. A király Abaúj megye élére állította (1343-1360),egyúttal szalánci és boldogkői várnagy (1344-1360).20 Birtokadományokkal is elhalmozta királya.21 I. Lajos király szolgálatában érdemet érdemre halmozott. Érdemei közé tartozott, hogy a király nevelő- jeként a kis herceget a vállán hordta.22 Lajos herceg asztalnokmestere volt,23 majd vitézül résztvett I. Lajos király hadjárataiban. Az 1345. esztendő rendkívül jelentős Poharas Péter életében. Az ezt követő években 349
