Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Társtudományok
Omnis creatura significans a végrendelkezők 54 %-a gondolt a református templomra, a Kollégiumra, az ottani diákokra, a az ispotálybeli és a város szélén nyomorgókra, az árvákra vagy a környékbeli református intézményekre. Ez a város református lakosságának rendkívüli öntudatát is jelzi. Kassa polgárainak jótékonykodási hajlama — 120 db XVI-XVII. századi végrendelet alapján — azonban még a debreceniekénél is magasabb; a vizsgált 120 személy közül 78 fő (65 %) végrendelkezett a városi szegények, ispotálybeliek, a kapunál vagy a kútnál ácsorgó szegények és koldusok, az ispotály, az iskola, az „oskolabeli” szegény tanulók vagy Wittenbergben tanuló deákok, a „Szent Erzsébet asszony temploma,” azaz a Dóm, a „helevética ecclesia,” gyakorta egyszerre a magyar, német és tót prédikátor, valamint kántorok javára. A végrendelkezőknek csupán 35 %-a nem tett eleget a városban szinte kötelezőnek tűnő erkölcsi elvárásnak. E habitusnak ilyen erős, markáns kialakulásán nem szabad csodálkoznunk; elképzelhetetlen, hogy nem Szent Erzsébet életszentsége, jócselekedete sugallta volna a polgárok többségét arra, hogy ne feledezzék el a szegényekről, az elesettekről, az egyházról. A polgárok generációi előtt, már a város kialakulása óta ott lebegett a példa: Szent Erzsébet élete és működése. Láthatták a polgárok azt a város korai templomában ábrázolva, gondoskodtak egy ispotály felállításáról, amelyért oly sokat kellett küzdeniük, majd következett a Dóm évszázados építése — abban a polgárok tucatjainak saját kezű munkálkodása is —, s benne magukénak érezhették a messze földön híressé vált, 11 méter magas gótikus főoltárt, középen Szűz Mária alakját, mellette a két Szent Erzsébetet és a nyitott szárnyakon az Árpád-házi Szent Erzsébet életéről festett 12 táblaképet. A polgárok naponta szembesülhettek a csodajelenetek képeivel, s a gazdagabbak a templomba te7. kép. Tóthné Pálmai Katalin: Erzsébet halála. Selyem. 2007. metkeztek. A városban megtelepedett domonkosok, majd ferencesek egyaránt terjeszthették Szent Erzsébet kultuszát. A Dómnak nemcsak rendkívül gazdag kincstára és sok ereklyéje volt, hanem nagy könyvtárából nem hiányzott Temesvári Pelbált Pomerium-a sem, amely három Szent Erzsébet prédikációt is tartalmazd A szent ünnepén a derék polgárok gyakorta hallhatták azokat, s az október-november táján született leánygyermekeket leggyakrabban Erzsébet névre keresztelték. Végezetül álljon itt egy igen előkelő, hatalmas vagyonú kassai patrícius, nemes Varannay András 1632. évi végrendeletéből néhány sor. Varannay András a református felekezethez tartozott, a város főbírói méltóságát évekig viselte, majd Bethlen Gábor fejedelem szolgálatába állt. Egyik lányát Erzsébet névre keresz- teltette, második házasságát Alviczy Péter kassai pap lányával kötötte meg. Végrendeletéből a makulátlan tisztaságú, szigorú erkölcsű, egyszersmind dolgos, derék és a szegények iránt könyörületes, azokat segítő nő mintája bontakozik ki: „Az én öregbik leányomat, Va- ranaj Ersébetet, ki mostan Kun György Uram házas társa, kérem ugyan az élő Istenért is, hogy az én szerelmes kis leányomat, Jutkát, ő nekije penig szerelmes kis öccsét, oktassa, tanítsa, isteni félelömre intse, és szoktassa, tartsa úgy, mint édes atyjafiát, megemlékezvén róla, hogy csak ketten vannak. És mind az ketten az isteni szolgálatban, könyörgésben, imádkozásban és az szegényeknek való alamisnálkodásban serények és gyorsak legyenek. ”4« Jegyzetek * Ez a tanulmány a 2007. november 16-án, Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére rendezett konferencián elhangzott előadás kibővített és átdolgozott változata. A konferenciát a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület és az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola rendezte Esztergomban. A selyemfestményeket Tóthné Pálmai Katalin művésznő a szerző felkérésére, a szent tiszteletére rendezett konferenciára készítette. 1 Ez a kölni, a szentföldi Jézus születése-bazilika, a reimsi és a trieri Liebfrauenkirche mintáját idézi. Marosi Ernő: A középkor művészete 1.1000-1250. Budapest, Corvina, 1996.189. 2 Uo. 190. 3 Erzsébet hozományát tizenhárom szekér vitte Wartburgba; a kortárs Apoldai Theoderik domonkos szerzetes hosszasan sorolja a megszámlálhatatlan arany és ezüst ékszereket, edényeket, ruhákat, palástokat. Vö. Golarits István - Prokopp Mária: Szent Erzsébet. Budapest, Tertia, 2003.13. 4 Vö. Puskely Mária: Árpád-házi Szent Erzsébet. Budapest, Kairosz, 2007. 56. 5 Wies, Ernst: Árpád-házi Szent Erzsébet. Budapest, Kairosz, é. n. 215-217; Karthauzi Névtelen: Dicsőséges Szent Erzsébet asszonnak innepéről. Kiad. Szigethy Gábor. Budapest, Holnap, 2000. Jegyzetek, 43.; Golarits - Prokopp, 2003.11. 346
