Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Társtudományok
J. Újváry Zsuzsanna Árpád-házi Szent Erzsébet tisztelete a kassai polgárok között ______ a közép- és kora újkorban* Ann ak felette az szent Erzsébet asszon nagy irgalmas vala minden rendbeli szegényekhez, kiről úgy olvastatik, hogy minden jövedelmöket az szegényeknek osztogatta és néha sem magának, sem udvarbeli családjának nem volt mit enni. (Karthausi Névtelen) Türingiai Lajos tartománygróf özvegye, Árpád-házi Erzsébet 1231. november 16-ról 17-ére virradóan hagyta el a földi világot, s egykori gyóntatója, a fölöttébb szigorú Marburgi Konrád pápai inkvizítor, a türingiai tartománygróf papja és a család példátlan gyorsasággal megindította szentté avatásának procedúráját (1232), majd a marburgi Szent Erzsébet templom (Elisabethkirche) építését (1235-1283) az egykori ispotálytemplom helyén, amelynek szentélye a karcsú huszártoronnyal koronázott négyezet körül teljes szimmetriában elrendezett három, kápolnaszerű apszissal van elrendezve.1 Itt helyezték el Erzsébet sírját 1249-ben az északi hajó szentéjében. A Német Lovagrend által építtetett templom mintaképe a vesztfáliai csamoktemplom-típusa lehetett.2 A lovagrend vette át a szent által alapított kórház működtetését is. A fölöttébb gazdag hozománnyal,3 fényes kísérettel féijhez adott és híresen szép magyar királylánynak minden lehetősége és adottsága megvolt ahhoz, hogy a földi világnak, a földi örömöknek éljen. Ehelyett azonban Erzsébet lemondott a világi javakról. Miután megözvegyült, II. Frigyes német-római császár házassági ajánlatát visszautasítván, s szeretett gyermekeit is más gondjaira bízván, ispotály-alapításnak, illetve fenntartásának és a szegények ápolásának szentelte életét.4 Mindennek köszönhetően gyorsan elteijedt német földön a mindenét odaadó, alázatos királylány tisztelete; Szűz Mária mellett a Német Lovagrend védőszentjévé, a hesseni őrgrófi ház és Hessen védőszentjévé, „Németország dicsőségévé” vált,5 de a ferencesek harmadik rendje, majd a ciszterciták és a domonkosok is követték e példát.6 Sorra alapították a Szent Erzsébet-kórházakat, -templomokat, -kápolnákat és -kolostorokat. A kora Árpád-korból nem maradt fenn írásbeli emlék Kassa közösségéről, de a tatárjárás utáni korszakból már vannak adataink; a „hospites nostri de Cassa,” vagyis a kassai vendégek első említése — mai tudásunk szerint — IV. Béla király (1235-1270) 1249. április 13- án kelt adománylevelében fordul elő, amelyben a szi- nai7 lakosok ugyanazt a szabadalmakat kapják, mint a kassai hospesek — vagyis azok kiváltságlevelének korábbinak kellett lennie.8 Az idegenből, jobbára német területekről — például Szászországból vagy Szent Erzsébet második hazájából, Türingiából — behívott és a királyi libera villá-ban megtelepült kassaiak közössége ekkor már létezett, s értékes kiváltságokkal volt felruházva. A Kassára betelepedő hospeseknek két1. kép. Tóthné Pálmai Katalin: Erzsébet búcsúja családjától. Selyem. 2007. szeresen is okuk volt a szent tiszteletére; egyrészt hazulról hozhatták a kultuszt, másrészt a királylány hazájában, országunkban is kialakult ennek a hagyománya, amelyet a hazánkban is megtelepedő ferencesek különösen ápoltak. Szent Ferenc követői 1221-től létesítették Európa- szerte közösségeiket, s 1224-ben Eisenachban is megjelentek, ahol Erzsébet segítségével kolostort alapítottak. A magyar királylány ettől kezdve még sokkal inkább a szegények, az elesettek, a betegek felé fordult, s példaadó életével tökéletesen megvalósította Szent Ferenc eszméit; ahogyan az 1226-os ínség idején naponta táplálta a szegényeket, vagy amikor kórházat épített özvegyi kegydíjából. Erzsébet nem pusztán adakozott, hanem a tökéletes karitász hármasságát valósította meg életszentségével: a bőkezűséget, a munkát és az együttérzést.9 A magyar királylány nemcsak a fölöslegét osztogatta szét, hanem mindenét, még önmagát is; maga ment a betegek kunyhóiba, maga mosogatta a sebes lábakat és leprás testeket, segített a szüléseknél, gyapjút font ruhának a szegények számára, vásznat és halotti leplet szőtt a ferences atyáknak és a halottaknak. „A hercegnő életszentségét nem csak a történelem igazolta. A mennyek országából olyan kitüntetésben részesült, amelyet sem a képzelet, sem a világi népszerűség, sem a történészek, sem a szónokok nem tudnak neki megadni. Erzsébet ugyanis elnyerte a legszebb kitüntetést: az életszentség koronáját. A keresztény világ tisztelettel és hódolattal említi a nevét.” — írta róla Charles de Montalambert.10 Kassán már a XIII. században létezett egy, Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom és egy hozzá 341
