Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Társtudományok
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára folytatta a gondolatot: A tett minden, a dicsőség semmi. 15 Szent Anzelm viszont éppen azt állítja a skolasztika későbbi fejlődését nagyban meghatározó Monologion (1063) című tankönyvének első mondatában, hogy a „magamagának önnön örök boldogságában elégséges” lényről, Istenről az ember „nagy részben bizonyosságot szerezhet önmaga számára a puszta ésszerűség segítségével, még akkor is, ha közepes képességű.” A hit igazságai, a Szentírás tekintélye nélkül, sola ratione bizonyíthatóak. Canterbury Szent Anzelm: Filozófiai és teológiai művek I. Osiris, Budapest, 2001. 50-51. 16 Ohly, i.m. pp. 171-173. 17 A mai nyelvészet csak nagyon szűk körre (hangutánzó, hangulatfestő, stb. szavak) szűkíti azon kifejezések körét, ahol közvetlen megfelelés kimutatható. 18 A görög logosz az indoeurópai léghein, beszél szóból származik, latin megfelelője, verbum, szó („mint a beszéd alkatrésze, és jelentését tekintvén,” Dr. Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Franklin, Budapest, 1884.) 19 Et vocabis nőmén eius Iesum: ipse enim salvum fariét populum suum a peccatis eorum, Mt. 1.21. 20 „A templom tehát az egyházat jelenti, amely benne az Isten szolgálatára összegyűlt.” Augustodunensis, Honorius: A lélek ékköve. Idézet: Szimbólumtár, i.m. „templom” címszó. 21 Duby, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Budapest, 1984. Különösen az Isten a fény című fejezet. 93-127. 22 Santo Stefano Rotondo in Roma: archeológia, storia dell’arte, restauro; atti del convegno inter- nazionale, Roma 10 -13 ottobre 1996. Hrsg. Hugo Brandenburg und József Pál. Reichert, Wiesbaden, 2000. A Hartvig legendából motívumról: Nimmo, Mara: S. Stefano Rotondo: la recinzione dell’altare di mezzo. 97-109. 23 Boccaccio: Művei. Európa, Budapest, 1975. 625. 24 A Par. XXVI. 133-135: Maga Ádám mondja, hogy Isten eredeti neve I volt, s csak később lett El. 25 Par. XIX. 127-129: AIerusalemme nevében, mint Isten választott városának történelmében, egyszerre volt jelen mindkettő. 26 Ezzel a betűvel kezdődik a középidő helyzetének leírása: Nel mezzo... és ugyanez található meg a Commedia teljes szövegének középső szótagában: női (Pg. XVII. 70). A kérdésről részletesen: Pál József: „Silány időből az örökkévalóba.”Az Isteni színjáték nyelvi és tipológiai szimbolizmusa. JA- TEPress, Szeged, 1997. 89-103. 27 Panofsky, Erwin: Jelentés a vizuális művészetekben. Gondolat, Budapest, 1984. 323-327. 28 Az első ilyen keresztény gyűjtemény a máig újra és újra kiadott Physiologus (II. század). 29 Vei dicendum, quod aliae creaturae possunt considerari ut rés, vei ut signa. Primo modo sunt inferiores homine, secundo modo sunt media in deveniendo sive in via, non in termino, quia illáé non perveniunt, séd per illas pervenit homo ad Deum, illis post se relicitis. Bonaventura Petrus Lombardus Libros Sententiarumjzra írt kommentálja. In: Bonaventura: Opera omnia. Ad Claras Aquas, 1882. Vol. I. pp. 74-75. „[az emberen kívüli] teremtményeket dolgokként és jelekként lehet tekinteni. Az előbbi módon az ember alatt maradnak, az utóbbiban az elindulás vagy az úton lét, nem a befejezés, eszközei, mert nem érnek oda, de rajtuk keresztüljuthat el az ember Istenhez, maga mögött hagyva ezeket. 30 Male, Emile: Religious Artfrom the Twelfth to the Eighteenth Century. Princeton U.P. 1982. 65. 31 „Fatto v’avete Dio d’oro e d’argento” Pokol, XIX. 112. Az ének elején: „Ó, Simon mágus s hitvány követői, / kik Isten dolgait, e szent csodákat, / erények aráit, ti pénz lesői, ezüst arannyal prostituál- játok!” (w.1-4). 32 Dictionnaire raisonné de l’architecturefrangaise du XIe au XVIe siécle. 1-10.1854-1869. 33 „Les premiers artistes s’étaient attachés á imiter la physionomie de ces modestes plantes des champs au moment oú elles se développent, oú les feuiles sortent ä peine de leurs bourgeons, oú les boutons apparaissent, oú les tiges épaisses pleines de séve n’ont pás atteint leur développement; qu’ils avaient été jusqu’á chercher comme motifs d’ornements des embryons, ou bien encore des pistils, des graines et jusqu’ä des étamines de fleurs.” Cfr. http://chateau.rochefort.free.fr/viollet-le-duc /Flore.php. 34 Est imago Dei invisibilis, Kol. 1.15. Valamint: János, 14. 7: „Ha engem ismernétek, Atyámat ismernétek, de mostantól fogva ismeritek és látjátok.” 35 A bizonyítás kétféle lehet, okból az okozatra, ez propter quid, a „másikban az okozatból, vagyis a számunkra elsődlegesből következtetünk az okra. Ennek quia bizonyítás a neve.” Isten létét csak ilyen módon bizonyíthatjuk. Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae. 1.2. Thelosz, 1994. p. 73. 36 Pg. III. 37-39. „State contenti, umana gente, al quia: / Ché se possuto aveste veder tutto, / Mestier non era parturir maria.” 37 A misztikusok szerint nem az érdekes, mi a természet, hanem csak az, hogy mint jelent. 38 A sor szószerinti fordítása, Babitsnál: „Az, ki az Igazság / s elméd közt lámpa lesz, hogy fényt derítsen.” Szabadinál: „Ő, aki megvilágosítja elmédben az igazságot.” A főnévi értelemben használt olasz verő szó valóságot és igazságot egyaránt jelent. Az igazság maga az el nem torzított (isteni) valóság. A lumen eredeti latin értelme Finály Henrik szótárában „világító test,” sőt, lyuk, amelyen keresztül az elzárt térbe bejut a fény. 39 így állítja elénk a lányt Boccaccio is Dante-életraj- zában. 40 Vita Nuova, I.i. 41 Dante: Összes művei. Magyar Helikon, Budapest, 339
