Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára gyományaihoz.” 3 A felvetett kérdéssel kapcsolatos patrisztikus irodalmat lehetetlen röviden idézni. A liturgikus himnusz tökéletesen összefoglalja a lényeget: „Isteni természetedre nézve körülírhatatlan lévén, az utóbbi időben ó Uralkodó emberi testet vévén magadra, körülírhatóvá változtál... Miért is a te arcod képmásait szeretettel csókoljuk...” Görög szertartáséi katolikus énekeskönyv. Budapest, 1974, 268. 4 Nagymihályi Géza: Az eikón Nagy Szent Bazil liturgiájának anaforájában. In: Ars Hungarica, Budapest 1997/1-2.15-27. 5 A „Libri Carolini.” In: Az égi, és a földi szépről. Szerk.: Redl Károly. Budapest, 1988. 206-233. 6 Zernov, Nicolas: Eastern Christendom. London, 1961. 276-297. 7 A „misztikus realitás” példája a Trulloszi Zsinat állásfoglalása (686), amelyben megtiltotta Krisztus bárány képében való ábrázolását, mondván, hogy ebben az esetben a szimbólum félrevezető, mivel Krisztus valóságos ember volt. A misztika fogalmának keleti keresztény, bizánci szempontú kifejtését Id.: Florenszkij, Pavel: Az ikonosztáz. Budapest, 1988, Uszpenszkij, Leonyid: Az ikon teológiája. Budapest, 2003. Nagymihályi Géza: A misztika térben, szóban, képben. Budapest, 2004. 8 N. P. Kondakov véleménye szerint ez az ábrázolás egy sokkal régebbi keleti ikon másolata. Említést tesz egy még régebbi emlékről, egy ampulláról, amelyet az 5. században vittek zarándokok Keletről Nyugatra. Jelenleg a Bolognai Múzeumban található. Kondakov, Nikodim Pavlovié: Iconography of Mother of God. Saint Petersburg, 19151. kötet.) 9 A mandorla, azaz dicsfény, Krisztus méltóságának attribútuma. A kör, vagy ovális dicsfény, a mennyei dicsőség, az isteni fény jele. Rendszerint három koncentrikus körből áll. Az Istenszülő dicsfénye különbözik Jézusétól: vörösbe hajló rózsaszín: az Akathisztosz Óda 5. Irmoszával van összhangban: ,A legragyogóbb hajnal, a Nap Krisztus hordozója.” (Akathisztosz: állva énekelt himnuszok sorozata, ebben az esetben az Istenszülő tiszteletére.) Az aranysugarakkal átjárt kék mandorla, a gyermeket veszi körül. 10 A kijevi képet illetően Id. Faensen, Hubert: Kirchen und Klöster im alten Rußland. München, 1982. A jaroszlavli ikonról: Maslenizyn, Stanislaw: Ikonen der Schule von Jaroslawl. Berlin, 1980. 11 Az ózdi templomot Bodonyi Csaba építészmérnök tervezte, a falképeket Grigore Popescu, román ikonfestő készíti, aki Nyugat-Európában, és az At- hoszon is dolgozott. 12 Dicsérjétek az Urat. Görög katolikus énekeskönyv. Nyíregyháza, 1974, 797. 13 A kappadokiai atyák. Szerk. Vanyó László. Budapest, 1983, 669. 14 Galley, John: Sinai und das Katharinen Kloster. Zürich, 1979. 15 Dicsérjétek az Urat. Görög katolikus énekeskönyv. Nyíregyháza, 1974, 726. 16 A hészükhazmusnak ma már tiszteletreméltó magyar nyelvű irodalma is van. Az első magyar nyelvű tanulmány a szerző műve: Nagymihályi Géza: A Jézus ima. Vigília, 1975. Fontos, élményszerű történetbe ágyazva olvasható: A zarándok elbeszélései. Ford. Korzenszky Richárd. Budapest, 1989. Tanulságos egy protestáns lelkész könyve: Sjögren, Per-Olof: A Jézus ima. Budapest, 1991. A neves lelki író Hierotheos Vlachos archimandrita műve párbeszéden alapul: Egy éjszaka a szent hegy sivatagában. Budapest, 1997. Legújabban: Usz- penszkíj, Leonyid: Az ikon teológiája. Budapest, 2003. 17 Vanyó László: Legyetek tökéletesek. Budapest, 1992. 18 Közli: Uszpenszkíj, Leonyid: Az ikon teológiája. Budapest, 2003,155. 19 Makláiy Zsolt ikonfestő alkotása, hagyományos, alapozott, tempera festéssel, vörösfenyő alapra. 20 Dicsérjétek az Urat! 544. 21 Dicsérjétek az Urat! 524. Az Istenszülővel kapcsolatos dogmatikai döntéseket az Efezoszi (431), és a Kalkedóni (451) Egyetemes Zsinatok hozták meg. Hitvallások, és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Szerk. Heinrich Denzinger, Peter Hünermann. Budapest, 2004. 22 A himnusz így szól: „Ma a Szűz a legfelsőbb lényt szüli, és a föld a befogadhatatlannak istállót ajánl fel; az angyalok a pásztorokkal dicsőítő éneket zengenek, a keleti bölcsek pedig, csillagtól vezéreltetve közelednek. Mert érettünk született a kisded csecsemő, az örökkévaló Isten.” Dicsérjétek az Urat! 628. 23 Ménea, I. Szeptember - október. Ford. Orosz Atanáz. Nyíregyháza, 2002, 351. The Mystical Icons of the Mother of God The language of symbolism is widely used in architecture, liturgy, and the icon painting, from Christian antiquity, over the Byzantine era to the present time, in the Eastern Christendom. This symbolic language of icons was widespread in Russia, until its original culture decayed in the eighteenth century. Before their encounter with the West, Russians found it more congenial to express their ideas in the painting of icons, than in writing theological treatises. The mystical content is especially important in the iconography of Mother of God. In this study we demonstrate three kinds of icons. 1. The icon of the Sign is among the most revered icons of the Mother of God. This image with characteristically upraised hands belongs to the type of the Mother of God Orans, but with Christ on Her breast. It is usually placed in the centre of the Prophets’ storey on the iconostase, as the Isaiah prophecy says (Is 7:14). 2. The Presentation, (or Entry) of the Mother of God into the Temple. In this case, the Church breaks the silence of the Scriptures, and shows us the incomprehensible ways of 325
